Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

mint bármikor, azon fáradozik, hogy a tisztán kommunista (vörös republikánus) eszméket terjessze el minden ország munkásosztálya, különösen a gyári munkásság és kézművesek között. Ezek a törekvések leginkább Angliából és Franciaországból indulnak ki, Spanyolországban és részben Olaszországban látható eredményre vezettek s Németországban a Rajna-vidéken és más gyárvidékeken is -eredményesek voltak. Félős, és már jelei is vannak, hogy Ausztriára és a kontinens egyéb országaira is kiterjeszkednek. Olyan emisszáriusok terjesztik e tanokat, akik maguk is legtöbbször a munkásosztályhoz tartoznak és szabályszerű vándorkönyvvel vagy útlevéllel vannak ellátva. Részben forradalmi iratok terjesztésével, részben szóbeli oktatással terjesztik eszméiket a gyárakban, műhelyekben, szállásokon, korcsmákban s egyebütt. Mostantól fogva minden biztonsági hatóság és más hasonló szerv szorosan ügyeljen fel ezekre a kommunista üzelmekre, tartsa szemmel a gyári munkásokat és kézműveslegényeket, különösen, ha idegenek vannak köztük. A szemmeltartás lehetőleg feltűnés nélkül történjék. A helytartósági osztály tegyen intézkedéseket az irányban is, hogy minden munkást, aki a határt átlépi, alaposan átvizsgáljanak. Megbízható céhmesterek által a céhlegénység viselkedéséről is legyen állandóan tájékoztatva. (1150. Pz. res. sz.) Nérnet nyelvű e. t. - Budai ht. o. eln. 1856. 5005. 88 1856 augusztus 26. — Pest Protmann pestbudai rendőrigazgató javasolja a helytartósági osztály •elnökségének, hogy a pesti pincérek egyletének további működését ne engedélyezze. A pesti pincérek egylete 1835-ben alakult, célja a tagoknak betegség esetén ingyenes ápolásban és orvosi segélyben való részesítése s az elhunyt tagok temetési költségeinek fedezése. Az egylet, melyhez a pestieken kívül a budai pincérek is tartoznak, jelenleg 520 tagot számlál, működése ellen eddig nem merült fel kifogás. További fennállására nézve a következő megjegyzései vannak : Pestbudán a vendéglátóipar eddig nem volt hatósági engedélyhez kötve, bevett szokás szerint minden háztulajdonos űzhette ezt a mesterséget. A koncesszióval rendelkező vendéglősök száma csekély, az ipart űzők viszonya segédmunkásaikhoz nincsen szabályozva. A kérdéses egylet fennállása ilyen körülmények között a célnak megfelelt és jótékony volt. Minthogy azonban Pestbudán a szeszmérés ipara rendezés alatt áll s tárgyalások folynak a szeszmérők iparegyletének megalapítására, a helyzet meg fog változni. Ily módon ugyanis szabályozni lehet