Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

c) 1855 január 31. — Veszprém Ranolder János püspök kéri a kormányzóságtól, hogy irtsa ki a kommunizmust hirdető sze'itát. Zala megye keszthelyi és főképpen tapolcai járásában még mindig találhatók szektahívők, akiknek vallási és politikai nézetei egyházi és állami szempontból egyaránt veszélyesek. Az elmúlt év tavaszán több szektást, akik nyílt kommunizmust hirdettek, Tapolcáról Sopronba vittek. Ezek, miután büntetésük kitöltése után visszakerültek Tapolcára, tovább folytatták üzelmeiket. Vezérük Bakody János, a keszthelyi hegyekből származó takácsmester. Bakodyt Tapolcán nemsokára újból elfogták, de még a börtönből is igyekezett tanainak híveket szerezni, különösen a kézművesek és asszonyok közül. A szekta mindjobban terjed, és hírek szerint már Kővágóörsön és Köveskállán is alakultak ilyen közösségek. A püspök „az állampolgárok legszentebb érdekeinek védelmében" alázatosan folyamodik aziránt, hogy a szekta fejei ellen a legszigorúbb törvényeket és a legerélyesebb rendőri intézkedéseket teljes mértékben alkalmazzák. (80. sz.) Német nyelvű e. t. - M. C. G. Pz. 1855. 808. Bakody — ugyanúgy, mint előtte Béla József — állami szubvenciót kapott az Amerikába való kivándorláshoz. (M. C. G. Pr. 1859. 4091) A „Krisztus követőinek" szektája az ország más részein is felütötte fejét. A szegedi Felsővárosban Szabó József házában tartottak ilyen összejöveteleket, amelyeken a közeli Tápé halászfaluból is többen részt vettek, de hasonló hírek érkeztek Heves megyéből is. (M. C. G. 1859. 360. és 715) A pesti főállamügyészl859 április 20-án kimutatást terjesztett fel a kormányzóságnak a budai főtörvényszék által elítélt „krisztuskövetőkről". A kimutatás 102 személyt sorol fel, akiket — többnyire jogerősen — kisebb-nagyobb fogházbüntetésre ítéltek. Elítéltek többek között egy nőt is, bár nem terjesztette a szektát s nem is vett részt összejövetelein, mert egy katolikus imakönyvet és szentképeket többek szemeláttára tűzbe vetett. Az ügyek elhúzódását a főállamügyészség szerint leginkább az okozta, hogy a mozgalmat kezdetben politikai természetűnek vélték és csak külső hatóságokkal történt iratváltások folytán jutottak arra a meggyőződésre, hogy egyházi jellegű szektáról van szó. (550. sz. - M. C. G. Präs. 1859. 1477)