Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

történt. 48 Innen következett, hogy minden elmarasztaló ítélet ellenében a katonai hatóságoknál kerestek orvoslást. A katonaság megjelenése az egész környékre — ahol az isztáncsiak nyugtalansága már terjedni kezdett — leverőleg hatott, s a béke most már helyreállt. Ennyit tartalmaz a főszolgabíró jelentése, ehhez a megyefőnök még hozzáfűzi, ami neki tudomására jutott. Hivatalának átvétele után a megyében tett körutazásáról szóló jelentésében már beszámolt róla, hogy kivált a terebesi és varannói járás parasztjai mindenkivel szemben, aki nem közéjük tartozik, megvetéssel és nyersen viselkednek és ez tettlegességekben is kifejezésre jut, így Csáklyón a Barkóczy grófokudvar­bírájának megveretésekor, aminek következtében az örök életére nyo­morék lett. A parasztforradalom emléke még friss e két járásban. ,, . . . auch ist es nicht unbekannt, dass Isztáncs und Upor schon damals vorzüglich beteiligt waren, und zu der Propaganda einer socia­listischen Wut das Meiste beigetragen hatten. Die Grausamkeiten und Vandalismen, die zu jener Zeit verübt wurden, sind unglaublich, und unbeschreiblich. . . Die meisten noch lebenden Grundherren waren Ohren­und Augenzeugen der verübten Barbarei, weshalb kein Wunder ist, dass der Isztáncser Vorfall in der ganzen Umgegend eine unbeschreibliche Be­sorgnis und Schrecknis verursachte und desto mehr, da bei mehreren aus dem Landvolke dieselben Symptome sich kund gegeben haben, welche der Bauernrevolution von 1831 vorausgingen, als da sind : nächtliche Zusammenkünfte und geheime Beratungen, das trotzige An­blicken und Beibehaltung der Kopfbedeckung, so oft ein Bauer einen Herrn begegnete, und wo mehrere zusammen gingen, eine mit Augen­sprache verbundene argwöhnische Gesichtsmiene — dazu gesellte sich das verwegene und aufwieglerische Auftreten des Andreas Mitro, wie das eben umständlich berührt wurde — und das waren die Ursachen, warum die ganze Gegend dermassen intimidirt war, und jeder besorgte Familienvater zwischen Angst und Besorgnis schwebte, befürchtend, damit nach denselben Symptomen nicht auch dieselbe socialische Wut ausbrechen soll." (Isztáncs és Upor már akkor is 49 a legnagyobb mértékben hozzá­járult a „szocialisztikus őrület" terjesztéséhez. A legtöbb még életben levő földbirtokos szem- és fültanúja volt a barbárságoknak, amelyeket abban az időben elkövettek. Ezért az isztáncsi eset leírhatatlan aggodal­mat keltett az egész vidéken, annál is inkább, mert a nép egy részénél ugyanazokat a tüneteket lehetett észlelni, mint amelyek az 1831-i parasztforradalmat megelőzték : éjszakai összejövetelek és titkos ta­nácskozások, dacos pillantások és a föveg fenntartása, valahányszor egy paraszt úrral találkozott, s ha többen mentek együtt, egymásra­48 A nem magyar nemzetiségű parasztok az udvartól várták érdekeik védelmét s a rájuk nézve kedvezőtlen intézkedéseket a magyar hivatalnokok rovására írták, akiket forradalmi szelleműeknek tartottak. 49 Az 1831. évi parasztfelkelés idején.

Next

/
Oldalképek
Tartalom