Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
61 1852 január 31. — Pozsony Attems pozsonyi ker. főispán jelentése Albrecht főherceghez a bordézsmamegtagadási esetekről és az ezekben követett eljárásról.^ Alsónyitra megye főnöke azt jelentette, hogy három község : Kalász, Gerencsér és Lapás ellen folyt a nyitrai törvényszék előtt bordézsma-ügyben eljárás. Lapás engedett a bírói ítéletnek, a másik két per még folyamatban van. Ezen kívül a megyefőnökhöz is futottak be panaszok, a nyitrai káptalantól Ludány, a nyitrai püspökségtől Bodok, gróf Forgáchtól Gimeskosztolány, az esztergomi érsektől Lédec és más községek ellen. Ezek az ügyek nem kerültek törvényszék elé. Ilyen panaszok esetében a közigazgatási hatóság csak kioktatás formájában intézkedik. A járási biztos kimegy a helyszínére, kioktatja a makacskodókat az ideiglenes helytartó 1850 április 5-i rendeletéről 45 és a makacsság következményeiről; a körülményekhez képest esetleg a bujtogatókat mindjárt be is fogja és átadja a törvényszéknek. A megintést a megyefőnök — hivatali székhelyéről — meg szokta ismételni, s ha ez sem vezet eredményre, erről a panaszos uradalomnak bizonyítványt adnak, amivel az utóbbi a bírósághoz fordul s ez azután a törvénykezési provizórium 46 értelmében jár el. Az elmarasztalt félnek joga van az ítélet ellen felebbezni. Az ítélethozásnál az 1850 április 5-i rendeletnek az az elve irányadó, hogy minden szolgáltatás, amelyet nem úrbéres telkek után, hanem szerződés alapján, vagy többéves gyakorlaton alapuló hallgatólagos egyesség alapján követelnek s amelyeket 1848-ig teljesítettek, továbbra is teljesítendő. Ha az ítélet végrehajtására kerül sor s a lakosok ennek ellenszegülnek, a végrehajtó bíró kérésére a megyefőnök polgári karhatalom alkalmazását kíséreli meg s ha ez sem elegendő, Attems a katonai kerületi parancsnoksággal egyetértve katonai karhatalmat küld ki. Ez utóbbi eset még nem fordult elő, minthogy a bíróság ezt még egyszer sem kérte. 44 Albrecht 1851 nov. 27-én jelentéstételre szólította fel Attemset, mert olyan hírek érkeztek hozzá, hogy a nép mindenütt, de különösen Alsónyitra megyében a bordézsma lerovásával kapcsolatban feltűnően makacsul viselkedik. Albrecht megkérdezte, milyen módon járnak el a makacsokkal szemben, hogy őket a bordézsma lerovására szorítsák. A fenti irat Attemsnek erre a kérdésre adott válasza. 45 Geringer „Oktatás"-ára utal, ,,melly által a földművelők az előbbi földesuraságuk irányában szokásban volt különféle tartozások fölötti jogviszonyuk iránt felvilágosíttatnak". Megjelent az Országos Törvény- és Kormánylapban,. Budán, 1850. 77. 1. 46 A Haynau által 1849 nov. 10-én kihirdetett, a Magyarországi bírósági szervezetet és perrendtartást szabályozó határozatokra utal. Lásd : Gyűjteménye a Magyarország számára kibocsátott legfelsőbb Manifestumok és Szózatoknak, Budán, 1849. 222. 1.
