Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)
A temetvényi uradalom erdészei 25-én a moravani erdőben a fiatal faültetvények közt találták a község csordáját. A pásztor, akit ezért felelősségre vontak, értesítette a bírót, az pedig fellármázta a községet. A parasztok megtámadták a két erdészt, azután tönkretették a faültetvényeket, majd — miután a szomszéd községbeli parasztok is csatlakoztak Hozzájuk — rávetették magukat az erdőben dolgozó uradalmi favágókra, elszedték szerszámaikat és elzavarták őket, kijelentvén, hogy az uradalomnak nincs joga az erdőben fát vágni. Eközben az erdészek a csendőrségtől kértek segítséget. A csendőrök a nép fenyegető magatartása ellenére néhány egyént Pöstyénbe kísértek, ott azonban — hogy még nagyobb zavargások ne keletkezzenek — ideiglenesen szabadlábra helyezték őket. A nép kijelentette, hogy az erdő az övé s ezért már évek óta pereskedik az urasággal, az ítéletet azonban nem hajlandó bevárni, mert az uraság megcsalja, erdőrészeket elad, s ha a nép fát hoz magának az erdőből, azt elkobozza. Német nyelvű e. t. - G. 1851. 9884. (7681.) A jelentés a katonai ker. parancsnokság és a főispán útján Geringerhez került, aki máj. 17-én utasította a főispánt, hogy a két községben — éppúgy, mint a benyói és urbanói kurialistákkal szemben — további túlkapások megakadályozására szükség esetén alkalmazzon szigorú rendszabályokat. 1 ^ 58 1851 február — 1852. április AZ ELLENSZEGÜLŐ BÁNKUTI DOHÁNYKERTÉSZEK KITELEPÍTÉSE «> 1851 február 12. — Pest A 3. hadseregparancsnokság rendelete a nagyváradi katonai ker. parancsnoksághoz a Bánkuton történt nyugtalanságok tárgyában. A bánkuti községi hatóság írásbeli felszólítására a csendőrség Sebők János, Kisházi János, Sármány János, Sós Antal és János, Taiti Antal, Tóth Ferenc, Próka Mátyás, Simon Gábor, Bottá Pál és Vajda János bánkuti parasztokat csődülés, a dohánytermesztők nagy részének 41 Hasonló erdőfoglalás történt a Trencsén megyei Lutissa községben is. A katonai ker. parancsnokság 1852 máj. 1-én jelentette a kormányzóságnak, hogy az ottani lakosok, a plébános és jegyző által felizgatva, 1141 fiatal bükkfát vágtak ki Nyáry Antal gróf erdejéből. A papnál egy nemzeti színű zászlót is találtak, s ő állítólag azt mondotta, hogy ha az oroszok nem jönnek, minden németet agyonlőttek volna. Ellene haditörvényszéki eljárás indult. (M. C. G. Pz. res. 1852. 1229.)
