Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

ten, die aus Urbarialverhältnissen entspringen, nicht beobachtete, und aus dem gerichtlichen Gegenstand einen politischen machte. Ich würde vom Regierungskommissär eine Aufklärung abfordern, ob ihm die öfters erwähnte Verordnung bekannt sei, ob diese Verordnung in seinem Bezirke den betreffenden politischen Beamten veröffentlicht wurde, vom Stuhlrichter Vecserey erfahren, wer ihn ermächtigt hat, nachdem die Neszmélyer den Weinzehent bestimmt und förmlich verweigert hatten, ohne richterlichen Spruch sich zu den Kxequenten einer noch nicht entschiedenen Streitigkeit aufzuwerfen, endlich wäre es sehr erwünscht, ein Gestionsprotokoll über das bei der letzten Untersuchung Geschehene treu und ausführlich vorzulegen. Nachdem aber aus den Akten unzweifelhaft ist, dass der reformirte Geistliche Fonod wegen seiner, durch ihn auch eingestandenen Aufwieglung des Volkes schuldig ist, dass Rajtö und Adam Csonka wegen bei ihnen gefundenen Kossuthnoten, dann die in den Kxcess vom 25. Oktober verwickelten wegen bewaffneten Angriff der Gensdarmerie einer kriegsrechtlichen Behandlung unterzogen werden müssen, so wäre das ministerial Commissariat von Pest dahin zu weisen, darüber das Nötige zu veranlassen." (Neszmélyen a következő történt : Az uradalom bordézsmát követelt, a lakosok pedig ezt megtagadták. Az uradalom erre, ahelyett, hogy a törvényes utat választotta volna, amelyen jogigényét bizonyítania kellene, a politikai hatósághoz fordult, s az egyszerűen kiküldötte a szolgabírót négy csendőrrel. A felizgatott nép kihágásokat követett el, mire katonai karhatalomhoz folyamodtak, az ellenszegülőket börtönbe vetették és eközben összeírták és be is szedték a bordézsmát. Kz persze egyszerűbb megoldás, mintha a dézsma iránti jogát az uradalom két, esetleg három bírói fórum előtt bebizonyítja, s annyival is előnyösebb, mert ily módon minden költséget az ellenszegülőknek kell viselniök. Javasolja, intézzenek kérdést a megyefőnökhöz, ismeri-e az úrbéri ügyekben követendő eljárást szabályozó rendeletet, a szolgabíró pedig feleljen arra a kérdésre, ki jogosította őt fel arra, hogy — miután a neszmélyiek a dézsmát határozottan megtagadták — bírói ítélet nélkül végrehajtást eszközöljön. Végül kérjenek be hű és részletes jegyzőkönyvet a legutóbbi vizsgálat lefolyásáról. Annyi azonban kétségtelenül kiderül az iratokból, hogy Fonod református lelkész a nép fellazítása, Raj tó Márton és Csonka Ádám Kossuth-bankók rejtegetése, az okt. 25-i ellenszegülés részesei pedig a csendőrség fegyveres megtámadása miatt haditörvényszéki eljárásnak vetendők alá.) Német nyelvű fogaim. G. 1850. 23758. Geringer helyettese nov. 29-én a fenti javaslat értelmében intézkedett. Az esztergomi megyefőnök később azzal védekezett, hogy a kérdéses rendeletet csak a lázadás után kapta kézhez, s hogy a neszmélyieket nem a bordézsma megtagadása miatt, hanem fegyveres ellenszegülés miatt büntették meg, a szolgabíró pedig nem