Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849–1867 : Iratok (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 6. 1959)

hogy „valamint eddig a község választotta a bírót, úgy ezentúl is ő fogja választani mert a község az úr a bíró választásában". Azt mondták, „hogy ők tudni akarják, hogy vannak a bíróval és a legelővel, mert ők a földesuraságot nem engedik legelőj őket marháival legeltetni, mire én azt mondottam nékiek, hogy a legelő közös lévén, e szerint még a legelő nem lesz elkülönözve, addig az uraságot erőszakkal ki nem zárhatják belőle, mert neki is olyan joga van a legelőhöz, mint a községnek. Erre ők azt felelték, hogy a földesuraságnak ahhoz semmi joga nincsen, és valamint a földesuraság őket az ő pusztáján marháikkal nem engedi legeltetni, úgy szinte ők sem fogják az uraságot engedni a község legelőjén, mert annak a község az ura..." Nem sikerült a vizsgálatot megtartania, s ezért eltávozott. Később a jegyző jelentette, hogy a nép őt meg a bírót erőszakkal kényszerítette, hogy szolgálatukról mondjanak le. Szerinte a község „olyannyira fel van lázítva, hogy azt csak katonai erővel lehet lecsendesíteni". Magyar nyelvű másolat. — Nagyváradi min. bizt. 1850. VI. B. 7254. Ujpanáton gróf Gyulay Ferenc tábornagy volt a földesúr. A megye szigorú vizsgálatot tartott — a megyefőnök személyesen is kiszállt a községbe — katonai karhatalom igénybevétele nélkül helyreállította a ,,rendet és nyugalmat", letartóztatta a ,,főbb bűnösöket", és átadta őket a megyei törvényszéknek.

38 (Uo. 8030. és 8683.) 54 1850 október — november A NESZMÉLYI ELLENSZEGÜLÉS 1850 október 29. - Pest Koller Ferenc min. biztos jelentése Geringerhez a bor dézsmát megtagadó Esztergom megyei Neszmély községben történt ellenszegülésekről. Neszmély község lakossága erőszakkal állt ellen, amikor a gróf Zichy-féle uradalom részére a bordézsmát akarták rajta behajtani. Ezért a szolgabíró okt. 28-án csendőri segédlettel kiszállt a községbe, 38 Hasonló eset fordult elő a Bihar megyei Mezőtelegden, a község ott is kizárta a földesuraságot a legelő használatából. (G. 1852. 12362. — 12021.) A Tolna megyei Cikó lakosai kiverték az uradalom birkáit és juhászát a közlegelőről, majd a járási segédszolgabíró ellen is fellázadtak. Az ellenszegülést katonai erővel törték meg ,(G. 1850. 14253, 16053.) — Az ungvári kincstári uradalomhoz tartozó Turjareinete község lakosai is kirekesztették az uradalom és a vasgyári munkások marháit a közös legelőről. A megyefőnökség bizottságot küldött ki a vitás ügy megvizsgálására, annak sikerült egvességet létrehoznia a lakosok és az uradalom között. (GG. 1852. 83.)