Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKKELETI ORSZÁGRÉSZ

XVII MAKOVICAI URADALOM A Rákóczi család, mely az uradalmat korszakunkban birtokolta, Magyarország leggazdagabb családjának számított. A XVII. század második felében birtokai 20 uradalomra terjedtek, 30 várossal, 681 faluval és 103 pusztával, összesen 1 900 000 kataszteri holdnyi területen. Az uradalmak 1648 körül mintegy 30 000 adózó jobbágyháztartást foglaltak magukban. A ,,hercegség"-nek (ducatus) nevezett makovicai birtoktest, melyhez 104 falu és 1 puszta tartozott, vétel útján került 1601-ben Rákóczi Zsigmond és vele a Rákóczi család kezére. Zsigmond utódai, I. Rákóczi György és testvére, Pál,megosztoztak a családi birtokokon, így ez az uradalom is két részre oszlott közöttük. Az igazgatási központ továbbra is Makovica vára maradt, birtokrészének kormányzására azonban mindkét birtokos külön udvarbírót rendelt. Az osztály után tehát, egészen a század végéig, állandóan két udvarbíró székelt a várban : Rákóczi György ós Pál, illetőleg örököseik udvarbírái.

1 Kezükben összpontosult a két rész gazdasági igazgatása, ők gondoskodtak a földesúri jogszolgáltatásról is. A kisebb igazgatási egységek, az ún. krajnák (kerületek) az uraság jogszolgáltatásának rendjét semmiben sem befolyásolták. Az uradalom népessége túlnyomó részben „orosz" (kárpátukrán) nemzetiségű, s a maga elöljárói, a soltészok vezetése alatt saját szokásai szerint élt. Fő megélhetési forrását az állattenyésztés képezte, nyájai a nagykiterjedésű, Lengyelország határáig húzódó erdei és hegyi legelőkön találtak táplálékot. Az uradalom gazdasági és társadalmi viszonyait — az ország más részeihez viszonyítva — bizonyos hátramaradottság jellemzi, ami, mint látni fogjuk, a jogszolgáltatásra sem maradt hatás nélkül. Makovica földesurai, akiknek a nevében az úriszéket is szolgáltatták, pereink korszakában a következők : 1636—1648. I. Rákóczi György erdélyi fejedelem és testvérének, Pálnak két árvája : László és Anna Mária. Az árvák gyámja a fejedelem. 1649—1660. II. Rákóczi György erdélyi fejedelem és a két árva. A fejedelem helyett úriszéktartó magistratusként több esetben felesége, Báthory Zsófia szerepel.

2 1661—1676. II. Rákóczi György özvegye, Báthory Zsófia (1665-ig) és fia, I. Rákóczi Ferenc, valamint az említett Rákóczi Pál fia, Rákóczi László, ekkor már sárosi főispán. 1677—1678. I. Rákóczi Ferenc özvegye, Zrínyi Ilona, II. Rákóczi Ferenc anyja. 1 A makovicai udvarbírót a per jegyzökönyvek zborói udvarbírónak (tiszttartónak) is mondják, mivel gyakran tartózkodik a vár közvetlen közelében fekvő Zborón, az úr ottani kúriájában, s a birtokigazgatást részben onnan intézi. 2 Pl. az 1651. ápr. 17-i úriszékkei kapcsolatban. L. az uradalom bevezetésének végén idézett perkötet 319. lapját. (A perszövegek ,,fejedelemasszony"-nak mondják.) 56 űriszék