Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKNYUGATI ORSZÁGRÉSZ

XV LEDNICI URADALOM Lednic várát és a hozzá tartozó uradalmat előbb a Podmaniczky család, majd a Telekessy család birtokolta Telekessy Mihály ,,megnotáztatás"-áig, amikor is (1601-ben) Rudolf király 140 000 forintért Ruszkai Dobó Ferencnek adta el. Ruszkai Dobó Anna unokájának, Zeleméri Kamarás Borbálának kezével a birtok Lórántffy Mihályra s utána—leányának, Lórántffy Zsuzsannának I. Rákóczi Györgyhöz történt férjhezmenetelével — a Rákóczi családra szállott. Pereink idején II. Rákóczi Ferenc és testvére, Juliánná az örökös földesurak, akik azonban a lednici jószágot 1694-ben négy évi időtartamra Zichy Istvánnak adták zálogba. A záloggal együtt reá szállt a magistratus jogköre is, korszakunkban, 1697-ben tehát Zichy az úriszéket szolgáltató földesúr. Az uradalom tartozékai közül pereinkben az alábbi, akkor mind Trencsén megyében, ma Csehszlovákia területén fekvő helységek szerepelnek : Lednic (Lednica), az uradalom központja, ahol — a földesúr udvarházában — az úriszék üléseit is tartották, továbbá Nagybreznica (később Alsó- és Felsőnyiresd -—Dolná, Horná Breznica), Puhó (Púchov), Rovnó (később Lednicróna — Lednické Rovne), Sztrezsenic (később Kebeles — Strezenice) és Zubák (később Trencsénfogas — Zubák). Pereink idején Lednic és Puhó földesúri mezővárosok. Az előbbi terheit egy összegben, taksával váltja meg, az utóbbi urbárium szerint adózik. A többi említett helyek parasztfalvak. Közülük Zubák szintén taksát fizet, Rovnó a helységben lévő urasági majorhoz szolgál, valamint az úr leveleit tartozik kézbesíteni, végül Nagybreznica és Sztrezsenic szolgálatait urbárium szabályozza. Az úriszék költségeit, a meghívott bírák s a megjelent urasági alkalmazottak élelmezését, más uradalmakhoz hasonlóan, szintén a jobbágyságnak kell biztosítania.

1 Mint láttuk, a XVII. század utolsó éveiben az uradalom zálogbirtokos kezén van, akinek egyetlen célja, hogy a zálogösszeget a legnagyobb haszonnal kamatoztassa. Ennek ellenére az úriszék pénzbírságot nem igen szab ki, hiszen az általános elszegényedésben a jobbágyok úgy sem tudnák azt megfizetni. Helyette itt is szokássá válik a testi büntetés, a jobbágyok kíméletlen botoztatása.

2 A lednici úriszék jegyzőkönyvei közül mindössze egyet sikerült felkutatnunk. Ez a Rákóczi-Aspremont családnak — az Országos Levéltárban őrzött — levéltárában ,,Capsa 40. fasc. 38. no. 2." jelzet alatt található. A jegyzőkönyv eredeti fogalmazvány, melyben más kéztői származó, a fogal1 A közölt adatok a lednici uradalom 1669. évi rendtartásában találhatók ; kiadva M. Gazdaságtört. Szemle VII. (1900.) évf. 358. 1. 2 L. pl. az 506. és 508. sz. pereket.