Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKNYUGATI ORSZÁGRÉSZ

XI CSEJTEI URADALOM A Vág völgyében, a Dudvág mellett fekvő Csejte várát a hozzá tartozó uradalommal együtt 1569-ben (a Guti Országh család kihaltával) a Nádasdy család szerezte meg a királyi fiskustól zálogjogon, Kanizsa várának átengedése fejében s 50 000 forint készpénzért. Később, 1602-ben Nádasdy Ferenc — a csejtei vár kegyetlenségéről hírhedt asszonyának, Báthory Erzsébetnek férje — örök jogon is megvásárolta, további 36 085 forint kifizetésével. Haláig után gyermekeik, Pál és Katalin örökösödtek a birtokban. Pál része fiáé, Ferencé lett, akit a Wesselényi-összeesküvésben való részvétele miatt lefejeztek, vagyonát elkobozták, és így a csejtei rész jószág újból a királyi fiskusra háramlott, a kamara kezelésébe került. Csejte másik része Nádasdy Pál nőtestvérével, Katalinnal, aki Homonnai Drugeth Györggyel lépett házasságra, leányágon a Drugeth családra szállott, éspedig első ízben Katalin gyermekeire, Drugeth Erzsébetre és Drugeth János országbíróra. Az előbbi Révay Lászlóhcz ment férjhez és a házasságukból született Révay Elek, illetőleg ennek leszármazói örököltek utána. Az országbírónak gyermekei : Drugeth Borbála — Wesselényi Ádám, majd Draskovics Miklós, végül Csáky Miklós felesége — és Drugeth György voltak az örökösei. Az utóbbinak Esterházy Máriától született fiaival, Bálint korbáviai püspökkel és Zsigmond zempléni főispánnal kihalt a Homonnai Drugeth család. Az uradalom korszakunkban a felsoroltak, mint közbirtokosok tulajdonában állott, ennek megfelelően törtónt igazgatása is. Ilyen értelemben szabályozza a jogszolgáltatás rendjót a közbirtokosok által 1661-ben kiadott uradalmi rendtartás.

1 Eszerint az összes csejtei birtokosok ugyanazon időpontban, közösen tartják az úriszéket a „szegénység terheinek könnyítésére". A közös úriszéki veszi fel a magistratus pereit, minden más per — legalább így rendelkezik az utasítás — első fokon a falu vagy város színe elé tartozik és csak fellebbezéssel kerülhet az úr székére. A megmaradt jegyzőkönyvek anyaga azonban azt mutatja, hogy az utasítástól a gyakorlatban többször eltértek, mert, bár az ügyek túlnyomó része valóban jobbágyok ellen itt indult földesúri per, kis számban jobbágyok által benyújtott kereseteket is — első fokon — felvett az úriszók. A törvényt a közbirtokosok egyike, maga ós a többiek nevében, mint magistratus hívta össze, minden esetben az uradalom központjába, Csejtére. Az úriszéket szolgáltató (impendens) közbirtokosok sora a jegyzőkönyvekben így következik : 1651—1656,1660: Homonnai Drugeth György ; 1665-—1666, 1 Közölve : M. Gazdaságtört. Szemle VI. (1899.) évf. 234. 1. Tárgyunkra a rendtartás 21. pontja vonatkozik.