Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

ÉSZAKNYUGATI ORSZÁGRÉSZ

X BALOGVÁRI URADALOM Az uradalom három nagyobb birtoktestből, egykorú kifejezéssel jószágból állott : a Gömör megyei balogi és derencsényi, valamint a részben Borsod megye területére is átnyúló szendrői jószágokból. Az uradalom a kora középkortól a Balog-nembeli Széchy családé. 1637-ben, amikor fennmaradt úriszéki irataink kezdődnek, Széchy György özvegye, Homonnai Drugeth Mária a földesúr; majd leányával, Széchy Máriával 1647-ben Wesselényi Ferencnek, a későbbi nádornak kezére jutottak a birtokok. Korszakunkban mintegy 50 falu tartozott a három jószághoz, bennük azonban ekkor — a korábbi, mintegy 3000 jobbágycsalád helyett •— már alig több mint ezer család élt. A falvak egy része török hódoltság alatt állott, két úrnak, török és magyar uraknak adózott. A vidéket teljesen kimerítették a XVII. század első felének háborúi, a török elleni küzdelmek, a Bocskai, Bethlen és Rákóczi György hadjárataival kapcsolatos események, az állandó katonai beszállásolás, a várakhoz rendelt ingyen munka, a katonai hosszúfuvar s a császári zsoldosok garázdálkodásai. A nép vagy elpusztult, vagy — a lakosságnak több mint a fele — tűzhelyét elhagyva, elmenekült a mostoha sors elől ( a jószágokban ezért mindenfelé sok a lakatlan telek), az otthon maradottak jó része pedig koldusszegénnyé vált, mint zsellér tengette életét, melyet a kóborló katonák, az elszaporodott rablók még bizonytalanabbá tettek. Ezek a nyugtalan idők, nehéz viszonyok tükröződnek a közölt perekben is. Széchy Mária és férje, Wesselényi Ferenc, udvarukat összes javaik központjában, Murányban tartották, az itt tárgyalt uradalom külön igazgatási központja azonban a Meleghegyen épült Balogvár volt, ahol mind a három jószág részére az úriszéket is tartották. A jegyzőkönyvekben csupán a Balogvártól messzebb fekvő szendrői jószág Borsod megyei helységei nem szerepelnek ; a rendelkezésre álló kisszámú jegyzőkönyvből nem állapítható meg, hogy ezek részére hol tartották a földesúri bíráskodást. Az alábbiakban felsoroljuk az egyes jószágok tartozékait, nem teljes számban, csak a perekben előforduló helységeket, melyek a fentiek szerint mind Gömör megyében feküdtek s ma az egy Szentsimon kivételével — Csehszlovákia területéhez tartoznak. A balogi jószág helységei közül szerepelnek : Alsóbalog (Nizny Blh), Bakt (később puszta Rimaszombat — Rimavska Sobota határában), Balogfalva (Blhovce), Felsőbalog (Vysny Blh), Padár (később Balogpádár — Padarovce), Szentsimon (ez részbirtok, a falu egy része más uraké) és Szutor (Sútor). Derencsény tartozékai közül előfordulnak : Budikfalva (később Bugyikfalva — Budi-Kovany) és Derencsény (Driencany). A szendrői jószág gömöri falvai közül egyedül Kövi (Kamenany) helység van említve pereinkben. 46 Űriszék