Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

VIII LÁNZSÉRI URADALOM Lánzsér urának, az Esterházy családnak birtoka a XVII. század végén több mint 30 uradalomra terjedt. A nagy vagyon alapját Esterházy Miklós vetette meg, aki 1625—1645. között az ország nádori tisztét viselte. Első szerzeményéhez, a munkácsi uradalomhoz felesége, Mágocsy Ferenc özvegye, Dersffy Orsolya kezével jutott. Munkácsot ugyan az 1622-i nikolsburgi (mikulovi) béke értelmében át kellett engednie Bethlen Gábor fejedelem nek, az uralkodó azonban ezért a kismartoni uradalommal kárpótolta. Második feleségének, Thurzó Imre özvegyének, Nyáry Krisztinának jussán vagyonát a pápai uradalommal gyarapította, s a Nyáry-rokonság révén a déldunántúli Ozora, Kaposvár és Dombóvár is birtokába került. 1626-ban a nádor, királyi adományban, Fraknó várát nyerte el a grófi címmel együtt, majd Lánzsér, Lakompak, Sempte ós Regéc várbirtokokat szerezte meg, s zálogba vette a lévai uradalmat. Másodszülött fia, László (f 1652) az ősi Thurzó várnak, Biccsének az Illyésházyaktól történt megszerzésével járult hozzá a családi birtok növeléséhez. A nádor négy fiúgyermeke közül — a két idősebb fiatalon s utód nélkül halálozván el — a két kisebb örökölte a hatalmas vagyont : Ferenc osztályrésze Pápa és Sempte lett, a többi Pálnak jutott. Ferenc alapította meg a család grófi, az 1681-ben nádorrá választott Pál pedig a hercegi ágát. 1678-ban ugyanis Esterházy Pált, aulikus szolgálatai jutalmazásaként, I. Lipót a német-római birodalmi hercegi rangra emelte (melyet később, 1712-ben, III. Károly a nádor elsőszülött fiutódaira is kiterjesztett). Ugyancsak Pál az alapítója a hercegi hitbizománynak. A Wesselényi-összeesküvés után — a kivégzett Nádasdy Ferenc sógora volt — a Nádasdy-birtokok közül s egyéb címeken előbb Szarvkő, Léka és Keresztúr, majd Végles, Szádvár, Sztrecsen, Kapuvár, Szentmiklós, Csobánc, Köpcsény, Derecske, Kabold, Alsólendva, Schwarzenbach és Sárvár uradalmakat csatolta az Esterházyak családi vagyonához. A ThurzóThököly rokonság Pál^ nádort — második felesége Thököly Imre testvére, Thököly Éva volt — Árva és Lietava várához, valamint erdélyi birtokokhoz juttatta. Élete végére (f 1713) országrésszel felérő családi dominiumot hagyott utódaira, melynek területe később sem változott, a nádor leszármazói csupán Bujákkal egészítették ki a XVIII. század közepén. Úriszéki jegyzőkönyvek mind a grófi, mind a hercegi ág birtokairól maradtak fenn. Ebben a fejezetben a hercegi ág és északdunántúli uradalmainak jogszolgáltatására vonatkozó perszövegeket közlünk.

1 Bár ezekben a perekben — a lánzsérin kívül — a Sopron és Mosón megyében fekvő többi 1 A grófi ág pápai úriszékének peranyagát 1. a VII. fejezetben.