Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

petend), Tóti (Káptalantóti) ós Vásárhely (Kisvásárhely) faluk s Dörgicse egy része Veszprém megyében.

2 A pápai úriszék iratai közül két kötet jegyzőkönyv maradt fenn, összesen mintegy 400 perrel. A perek háromnegyed része közvádas és úrbéri ügy, a fennmaradó egynegyed részt a lakosság egymás közötti (magánjogi) pereskedése teszi ki. Ha ezt a tekintélyes nagyságú peranyagot más uradalmak úriszéki jegyzőkönyveivel összehasonlítjuk, megállapítható, hogy az Esterházybirtokok jogszolgáltatása általában a szokott formákkal egyező, itt is mutatkoznak azonban új jelenségek, a tipikustól eltérő vonások. Ezek közül az egyik legfeltűnőbb Pápa földesúri mezőváros bíróságának a szabadalmas városok önállósága felé közelítő széles hatásköre. Pápa bírói széke polgáraira halálos ítéletet is kimondhatott ;

3 olyan jog ez, melyhez hasonlót más uradalomban nem találtunk. További új vonást jelentenek a peranyagban a céhek bíráskodásának dokumentumai, melyek egyedül ennél az úriszéknól maradtak fenn. A szokott alsó fórumok, a „falu színe", a „város széke" mellett pápai iratainkban gyakran szerepel az itteni csapó, szabó, varga stb. céhek, a pápai vizmester s a „fogott mesterek" széke.

4 A céhmester — a vízi molnárok esetében a vízmester — mint magistratus hívta össze ezeket a bíróságokat. Hatáskörük, természetesen, csak a céhek belső ügyeire és a céhtagok egymás közötti viszálykodására terjedt ki, bűnügyekben nem járhattak el. Criminalis hatásköre a korszakunkban Pápán feltűnő református egyházi bíróságnak sincs, melyet a katolikus szentszékekhez hasonlóan forum spirituálé vagy forum conscientiae névvel említenek. Ilyen bíróságra s a földesúrhoz való viszonyára úriszéki iratok között szintén csak Pápán találtunk egy adatot. Eszerint 1629-ben a dunántúli református superintendens (püspök) bírói széke

5 egy, juriszdikciója alatt álló egyházi alkalmazottak között felmerült házasságtörési ügyet azzal az indokolással tett át az úr széke elé, hogy ez főbenjáró ügy, s így nem spirituális hatáskörű bíróság, hanem az úriszók ítélkezése alá tartozik, mert a világi hatóság — a földesúr — „mint Isten rendeléséből a Tízparancsolat őre", bírja a pallosjogot.

6 A felsorolt fórumok : a falu színe, város széke, a céhek és fogott bírák széke stb. között mellérendeltségi viszony áll fenn, kivétel egyedül Pápa város széke, mely a városi céhek székeinek fellebbviteli bírósága. Sőt a város széke arra is jogot formál, hogy a hozzá fellebbezett ügyekben kelt döntéseit, mint az úriszékét, végérvényesnek tekintsék. Ezek továbbterjesztését az úr székéhez azzal az indoklással utasítja el, hogy egy perben — az ország szokásai szerint — két appelláta nem adható.

7 2 A felsorolt helységek közül Dabronc és Kisapáti a jánosházi úriszék pereiben is szerepel. E falukban tehát az Esterházyaknak feltehetőleg szintén csak részbirtokuk volt, a faluk másik része, úgy látszik, a jánosházi uradalomhoz tartozott. 3 Pl. 1628. február 22-én a város széke paráznaság címén ítélt halálra egy asszonyt. L. a bevezetés végén idézett 1620—1630. évi perkötetben, 108v. 1. 4 A szabócéh székére 1. a 333., a vízmester székére a 285. sz. perszöveget. A vargamesterek székének jegyzőkönyveit 1. a fenti perkötet 10., 29., 30. lapjain. A vargacéh fogott bírói székérc 1. uo. 29. 1. 5 A szék tagjai: 4 esperes, 4 alesperes, Veszprém megye alispánja, a megye 3 esküdtje és több más, név szerint felsorolt világi személy. L. uo. 159. 1. 6 Az eredetiben: qui (ti. saecularis magistratus), tanquam custos utriusque Decalogi tabulae ex ordinatione divina constitutus, non frustra gerit gladium. L. uo. 160v. 1. 7 L. a vargamesterek székének a 4. jegyzetben idézett jegyzőkönyveit. Az ott megörökített, évekig húzódó ügy csak perújítással kerülhetett az úr székére.