Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

es az megh irtt szemeliek testek suhodalman convincaltassanak, melyrűl tőrventis var. Procurator dominae A protestál solenniter, hogy az I lobbagiok, ugy mint Béres Tamás, Aglin Ferencz, Aglin Gergely, Pafy Mihály, Simony Istvany, Kovács György, Molnar Mihók, Molnar Petéi, Kaman Mihály, Molnar Gergely, Molnar Istvany, Feier János, Simony Istók, Boros Páál, Paffy Istvany, Simony Miklos, Tott Martony, Németh János, Aglin Martony, iffiu Molnar Peter annak rendi modgya szerent tőrvenyessen ezen terminus vegeth certificatussok leven,

0 mindazon altal vakmerőseghre vetvén magokat, megh altolkodvan es megh keményedvén, sem magok személyek szerent, szem procatorok altal ielen nincsenek, hanem el maradtanak. Kivannia azert az domina A, hogy ki ki mindenik ellenek errigalt actio szerent tőrvenyessen megh maradgion

0 es az vakmerősegertis es ielen nem letekert,

0 az megh neveszet erdő őrszőnek pedigh es haydunak proportionaliter, az kire mi fogh esny. Reliqui vero adstantes, ugy mint Molnar Pal, Boros Istvany, Molnar Mihály, Varga Mihály, Boros Gergely, Ratcz Mihály, Farkas Győrg?/ az ellenek errigalt domina A actioianak első punctumara (mely abban al, hogy az aszony ő Naga ellen tanácsot tartottanak volna) tagadgyak simpliciter. Azon actionak masadik punctumatis, mely az erdő eőrsző es haidunak veresét concernalla, tagadgiak simpliciter, hogy ők nem cselekedtek. Procurator dominae A solenniter protestál, hogy az ielen valo I jobbágyok simpliciter tagadgiak az actioban föltett ellenek valo dolgokat. Annak okaert kivanya, hogy mindenik magán magán harmad magával bőcsűletes személyekkel mentesek megh magokat ;

b az ielen nem levőkrül

c pedigh, ut supra, törvényt kivany. Deliberatum est. Mivel az actioban megh neveszet szemeliek legitime certificatussok leven ezen terminusrul, mind azon altal mind orsagunk törvényét, mind aszonyokhosz valo engedelmességet ferre tevén vakmeroseghtűl viseltetven, némelyek, az mint főlieb specificalva vannak, sem magok szemeliekben, sem procatorok altal nem comparealtok,

b minek okaert az nem comparens szemeliok convincaltatnák az domina A actionak onussan seorsim et singillatim, ugy mint husz husz forenton es propter non comparitionem negy negy forenton az domina A ellen, az laesa parsoknak pedigh teste sohodalman ugy mint fl. 18. Az kik pedigh comparealtok, az domina A kivansaga szerent tartoszik ki ki magát három bőcsűletes szemeliel menten?/ es negativaiokat comprobalni az domina A altal praefigalando terminusson* Uo. 106V—108. L « ü = u

19