Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Bevezetés

ságnak egy-egy részkérdést tisztázó „közbenszóló ítélet"-ére (deliberatum interlocutorium) is sor kerül, az ügy tehát több ülésen át húzódik. Rendszerint azonban a per a fenti módon, sokkal egyszerűbben bonyolódik le : a perbefogott beismerése esetén végleges-, az eskü közbeiktatódásával feltételes ítélettel, az utóbbi esetben ugyanis az ítéletben megjelölt elintézés az eskü eredményétől van függővé téve. Az ítélet szerint pl. az elmarasztalt alperesnek 3-ad magával meg kell esküdnie, hogy a robotparancsról nem tudott, egyébként 12 forint bírságot fizet; vagy 40-ed magával esküdjék, hogy a vád tárgyává tett cselekményben ártatlan, különben „feje vétetik" stb. Sőt az is előfordul, hogy az úriszék először az esküt rendeli el, s a perbefogott sorsáról azután, ahhoz képest dönt, pl. a vádlottat 20-ad magával tisztító esküre utasítja, s „azután törvénye leszen". (Az „úr kegyelmétől" függővé tett ítéletekről vagy a teljesen az úr tetszésére bízott elintézésmódról fentebb szóltunk.)

109 Az esküt az ítélet hozatalától 15-öd napra, sok eskütárs esetén, hogy összegyűjtésükre idő legyen, kivételesen 30-ad napra (ad bis quindenam) kell letenni. Ez a várnagy s az eskü kivételére újból kiszálló megyei legale testimonium (a szolgabíró és esküdtje) előtt történik. Ha a felperes az esküt leteszi, vagy az elmarasztalt a neki odaítélt esküt nem tudja letenni, a kiszabott ítélet végrehajthatóvá válik, illetőleg — az említett másik esetben — újabb, most már definitív ítéletet hoznak az ügyben. Az ítélet végrehajtásáról a földesúri hatóság a maga hatáskörében gondoskodik, de a megye segítségét is kérheti (a perbefogott szökése esetén körözését — proseribálását — a megyétől kell kérnie). — Sajnos, az eskü kimenetelére : az esküt letevő perbefogott „maga purgálására" vagy az ítélet végrehajtására vonatkozó feljegyzések elég kis számban maradtak fenn, az úriszék elé állított személyek további sorsa így gyakran ismeretlen, a jegyzőkönyvekben sok per befejezetlenül maradtA meglevő adatok is mutatják azonban, hogy a látszólag humánus tisztító eskü milyen kockázatot jelentett. Az elítélt rendszerint nem tudta az — éppen főbenjáró ügyekbon előírt — nagyobb számú eskütársat összegyűjteni (ezzel a bíróság, illetőleg a földesúri hatóság gyakran eleve tisztában volt), a megítélt tisztító eskü tehát csak az ügy befejeződését késleltette, s például halálos ítélet esetén az eskütársak megszerzéséért eredménytelenül küszködő elmarasztaltnak és hozzátartozóinak pszichikai szenvedéseit hosszabbította meg.

110, A felperesnek odaítélt vagy az alperesnek (vádlottnak) elrendelt eskü az úriszéki eljárásban ténylegesen perdöntő jelentőségű: perorvoslatra itt alig van lehetőség. A büntető eljárás, mint láttuk, egyfokú, ily perek tovább nem vihetők, s a teljes hatáskörű úriszók ítélete ellen polgári és úrbéri ügyekben sincs (csak a földesúri bíráskodás alsóbb szerveitől, illetőleg ítélkezési formáitól ez elé kérhető) fellebbezés. Az iratok tanúsága szerint az úriszéken perújításra is igen ritkán kerül sor, a nemesi fórumokon oly gyakori egyéb perorvoslati módok pedig — a repulsiotól az ítélethozatalt vagy a végrehajtást letiltó bírói parancsig — a földesúri jogszolgáltatásban ismeretlenek. Az eskütételnél elbukott alperes vagy vádlott számára tehát gyakorlatilag csak egy út marad : a földesúr kegyelme, s az ítélet kiszabása előtt a jobbmódú fél számára nyitva áll a bírák befolyásolásának lehetősége. 109 L. a 32., 122., 129., 145., 146., 149., 150., 190., 207., 231., 237., 238., 240., 305., 307., 310., 314., 381., 394., 395. stb. sz. pereket. 110 L. pl. a 16., 150., 190., 195., 237., 303., 304. stb. sz. pereket. L. továbbá O. Lt. Kamarai lt. Thurzó lt. Irregestrata, fase. 6. 121—122. fol. (Vitéz Imre prefektus levele urához, Thurzó Szaniszlóhoz, Pöstyén, 1619. máj. 27.)