Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
DUNÁNTÚL
nek nintsen arra való indultumia, libertássá es authorittassa, hogi w efféle criminalis causakat diseutialyon, hanem restât, hogi directe respondeallion az I. Deliberatum est : Hogy ha az domina I az w jobbagia, istuandi Kondor Pal felőli az dominus A-nak teőruent fogadotth, es teőruent akar felőle szolgaltatny, nem viheti az jobbaginak lakó hely beli polgár birak eleieben, hanem itth kell teőruent 0 impendalny felőle. Mertth efféle criminalis causaknak itileti megh halladgia az falubeli birak Ítéletit es birosagattÄ. Meegh szinten, ha az szekbwll ki botsattiakis, nem az polgár birakat kell az fwstin ertenny, hanem szolgabíró vramat, varmegie eskwttiet es teöb föembereketth, es azockall kelly az teőruent megh lattatny bizonios helien, az hol az földes 0 vrnak 5 bizonios residentiaia auagi helie vagion. Domina I per procuratorem et officialem huius loci offert se et promittit impension p> udicii ex parte praenominati sui coloni, non in facie residentiae eiusdem coloni, sed hic in facie oppidi coram iudice nobilium et uno iurato huius comitatus Castriferrei 6 Uo. 19—19V. L • 143. 1614 december 29, Jánosháza A földesúr beperli várnagyát, mert gondatlansága következtében egy rab megszökött. A várnagy azt feleli, hogy a rabot az udvarbíró kérte ki tőle mezőgazdasági munkára, s az vállalta őrzését is, tehát az a felelős. A bíróság elfogadja a várnagy védekezését, de kötelezi annak bizonyítására. *Causa eiusdem domini magistratus ut A contra Gábrielem Bodor, castellanum huius castri Janoshaza veluti I. In persona domini magistratus praefatus Georgius Beyczy proponit : Hogi ezen megh neuezet I maga tíztit megh nem gondoluan, sem országunk errőll iratot teőrueniet nem tekintuen, egi gonosz teuő publicus malefactort, Vgodi Mihali neuőt, ez dominus magistratus kezeben in vinculis ez ez I-nak tiszti s hiuatallia szerint eőrzese alat leuen, maga akarattiabole, kesz akartua, auagi gonduiseletlensegebőll ell botsatta es eresztette, auagi szaladot ell. Annakokaert, minthogi az w tiztiben hiuen ell nem iart, petit ex parte ipsius iudicium et in homagio fugitivi mancipii 1 convinci. 5 Ti. a perbefogott jobbágy földesurának s nem a sértettének, akinek úriszéke most az ügyet tárgyalja. 6 Vállalja, hogy úriszéket tart felette, és pedig a törvény szerint, a vármegyei legale testimonium jelenlétében. 1 A mancipium szó a római jogban az időleges szolgaságra adott szabad születésűek függőségi viszonyát, illetőleg az ilyen személyt, a középkorban a rabszolgát jelenti. Itt rab értelemben használják.
