Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
DUNÁNTÚL
tisztarto és saffar uraim igassághan. Ezeknek feőlette az absensek pro temeritate keőlemo keőlemb 4—4 forinton, mellyet exequaltathat tisztarto uram, az mikor akarya. 13. Causa eiusdem domini A contra providos Michaelem Magi, Matthiam Herszt, alteram Matthiam Sinkovicz, indices Germanici, Ungarici et Croatici oppidi Rohoncz caeterosque incolas et inhabitantes eiusdem velut I. 38 Idem procurator proponit : Qualiter circa festum sancti Joannis Baptistáé in anno 1650. proxime transacto ez I-knak megh levén száz száz forint birságh állat megh paranczolva, mind az három rohonczj varrás bélieknek, Vas vár megyében leveőknek, hogj az minemeő kazall szenat eöszve hordottak és raktak az Also mayorban, Vas vár megyében,,azon kazalt be tetézik. 39 Melly birságos paranczolattot megh vettvén ez I-k, az dominus A-nak azon kazal szenaiaban nagj kara keővetkezeí, az melly karnak relatioiatis refferalnj fogya azon rohonczj ez I-k saffaria. Item az kettey váras bély I-k, ugy mint magyar és horvát varas belyek, in anno praemisso circa festum sancti Michaelis archangeli, nem tudaték melly vak mereősséghbul inditattvan, megh vettvén az száz forint való birsagoí, az dominus A-nak vettéssét véghben nem vitték, ugj hogj teőbbet nem vetették circiter 65 keőbbelnélZ, vetettlen feőld penigh maradót 70 keőbbelre váló, az dominus A-nak praejudiciumiára és nagj karára, az hollót ezen kett varasbul teőb 70 ekénél ky meheí. Melly birságos paranczolat megh vettéssékérí keványa az dominus A az I-kat seorsim et singillatim az megh irt birságos paranczolatokon convincaltatn/, toties quoties azon paranczolattot megh vetették, az kár penighlen refundaltatnj és az hatra maradót gabona vetést in condigno valore aut in simili megh ételtetni, mellyrûl tőrvént vár. Az I-k magok személlyekben azt mondgyak, hogj az actio szerint való szénának takarassat tehetségek szerint híven és igazan praestaltak. Az mikor azon széna rohant volna, 40 massodszoris be téteszték és czinaltak, ennél tovab wk hozza nem latthattak. Volt az actor urnák azon maiórban gondviseleő szolgaia, melly tartozót volna az eő Naga szenaiához és egjeb jószágához vigyazn?'. Ha szintin az karossito gyakorta való esseő miczoda káárt tetí annak utanna benne, eők arrul nem tehetnek. Ezen actioban megh nevezet I-k magok személlyekben replicalvan az szántás és vettés felleő/, azt mond38 Bár az oppidumok (mezővárosok), amilyen pl. Rohonc is, a földesúrtól idők folyamán bizonyos autonómiát, bíráskodási hatáskört kaptak, más ügyeikben, így az úrbérrel kapcsolatos kérdésekben, továbbra is a földesúri hatalom alatt maradtak, az úriszék ítélkezett felettük. 39 Betetézzék. — A kazal tetejét úgy készítik el, hogy a víz lefolyjék róla, s egy T ben a szél elleni védelemként kövekkel is lenyomtatják, vagy pedig szalmakötelekkel lekötik. Ezt nevezik kazaltetézésnek. 40 Amikor a szél és eső — a betetőzés hiánya miatt — széjjelhordta, széjjel verte a szénakazlat.
