Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

DUNÁNTÚL

merűsséghbül inditatvan, megh levén 100 fl. birságh állat megh paranczolva egy nihany izben, hogy az dominus magistratus szeőlleőit, rohonczj hegy­ben Vas var megyében valót, az sok esseő miatt esset árkoknak be teőltésséZ ky tiszticzak, megh czinallyak és az szeöleő feön c allyait igazéczak, 21 hogj az esseö teőb káárt abban ne tegjen. Melly birságos paranczolattot megh vettetvén az dominus A praejuchciumiára és nem kiczin karara, melly káárt azon esseős ideők miatt submital refferalnj azon rohonczi hegynek hegy mestere. Kivannya az feőllyűl megh irt birsagos paranczolattnak megh vettésért convincaltatnj, és azon szeőleőnek arkayt és feőn allait renovál­tatna, mellyrűll teőrvént uár az I-k ellen, mint birsagos paranczolat megh vetteők ellen. I, Swteő János maga szemellyében azt mondgja, hogy az mikor az saffar megh paranczolta volt az ároknak ky tisztíttassak akkor az saffarhoz oda ment, megh mondotta, hogj most vizes és lagj ideő vagyon, ha oda el mennekis, nem hasznos, hanem nag job káárt tesznek, 22 és igj nem uolt szo fogadatlan vagy vak mereó és paranczolat megh veteo. Az my penigh az massik árkot illetj, az nem az eő részéken, hanem az rohoncziak részén vagyon. Procurator A tudományt teszen az I-knak feleletén, 23 mellyben megh vallyak az birságos paranczolattnak megh hagyássá/ és az ideőtülfoghvast azon szeőlleő árkainak megh nem tisztitottassat. De reliquo azt is vallyak, hogj máás arkokbűl tészen az esseő kárt az szeőlleőkben, melly az rohon­cziake. az melly coram tribunali non constaZ. És ha szintén constalnais, tartoztak volna ez I-k, hogj az eő rosz munkálandó szeőlleoieknek árkait, az honnand az kár az víz miatt esseZ, megh czinaltak volna, mivel az magok szovabulis ky teczik, hogj ezen birsághos paranczolatt egy nihany ízben hagyatattoZ, es mind eddighis vak merűűl megh vetvén, azon árkokat megh nem tisztogattak. Azért mint vak mereők és birsagos paranczollat megh vetteők ellen az erecta actio szerint de confessatis ipsorum teőrvényt váár. I, Sűtteő János azt mondgya, hogj az saffarnak azt mondotta, hogj az arrok tisztitássat hadgya az szeőlleő meczésség/i, 24 mellyet az saffaris jova hagjoZ. 21 A szőlőtöveket megigazítsák. — A hegyoldalban telepített Szőlőt védeni kellett az ellen, hogy a, lejtőn a víz le ne fusson, a termő talajt le ne hordja. Ezért a szőlőhegy oldalában a hegy lábával párhuzamosan árkokat húztak, ezeknek a belső, mélyebben fekvő részében állottak a tőkék, s az árkok felfogták a csapadékot, nem engedték lefutni az esőt. Erős zápor idején azonban a lezúduló víztömeg elmosta az árkok töltéseit, s a hordalék betemette az árkokat. Ezek kijavítására s a szőlőtőkéknek a hordaléktól való megtisztítására szólt a parancs. 22 A hegyoldalban a csúszós, sáros talajon nem tudnak dolgozni, az árkokat nem tudják kitisztítani, sőt a csizmájukhoz ragadó sárral az árkok töltéseiben még nagyobb kárt tehetnek. 23 Vallatólevelet: tanúk (vagy itt talán a perbefogottak) vallomásáról készült bizonyságlevelet mutat be az incédiek védekezésének cáfolására. 24 Vagyis tavaszig, a szőlő metszése akkor történik. c ö — o 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom