Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)

Nomenklatúra

Köböl (cubulus). Mint gabonamérték, ismeretes az esztergomi 261,38 literes, a kőszegi 83,18 literes, a kassai 83 (a XVIII. században 125) literes, az ungvári 166 literes, a murányi 73 és a sárvári 112,54 literes köböl, továbbá a körmendi „öreg"-köböl, ennek űrtartalma azonban nem állapítható meg. Bormértókként előfordul az egri 25,45 literes és a kassai 13,57 literes köböl. Kötél (vinculum, 1. ott is) : kötelezettség vagy szerződés biztosítására kikötött (a szerződésszegő felet sújtó) büntetéspénz. Pl. „300 forint summa kötél alatt", „kötelet is 40 forintot vetettek" : ennyi büntetéspénzt kötöttek ki. (De „kötelet vet" kötelez értelemben is előfordul.) Köteles törvény : kötelező ítélet. A falu vagy mezőváros jobbágybírósága néha olyan ügyben is eljár, ami hatáskörét meghaladja. Az ilyen ítélet, ha a felek önként el nem fogadják, nem kötelező. Ilyenkor s az úriszékre tovább vihető ügyekben az ítélet végére oda is jegyzik : „Köteles törvényt nem tettek." Kötés : egyezség. „Kötést vet" : egyezséget hoz létre. Közbenszóló ítélet (deliberatio interlocutoria), 1. deliberatum. Közbíró : bíró (pl. a falu vagy város közösségének bírája). Krajeár (cruciferus) : német eredetű váltópénz. A rajnai (Rhénus) forint 60 krajcárból állott. Krajna : szláv nyelveken valaminek a szélét, ország határvidékét vagy kerületet, járást jelent. Közölt peranyagunkban a krajna szó a processusokra, illetőleg districtusokra tagolódó makovicai és munkácsi uradalmakban fordul elő, mint egy-egy ilyen, az országhatáron fekvő kerület elnevezése. Krajnik, krajnyik : pereinkben ispánt jelent (1. ispán). Kulcsár (claviger) : az urasági pincék számadója; ő veszi át és kezeli a földesúr borait, ő adja ki a bort az úr és udvari népe asztalára, a konvenciósoknak s az urasági korcsmáknak stb. Gazdálkodásáról pontos elszámolást tartozik vezetni. Egyes helyeken a konyhasáfár (1. ott) tisztét is a kulcsár tölti be. Látóbizonyság : szemtanú, általában olyan tanú, akinek az ügyről közvetlen tudomási van. Laurentii mart., 1. Lőrinc nap. Leánynegyed (quartalitium) ; az adományos vagy ősi, csupán a fiági utódokra szálló nemesi fekvő javakból a leányágnak természetben kiadandó vagy pénzben kifizetendő örökrész, az apai javaknak a leányokat együttesen illető negyedrésze. Bár a jobbágyok fiai és leányai általában egyformán örökölnek, quartalitium, leánynegyed kiadása kivételesen jobbágyok osztályospereiben is előfordul. Legal (legare) : örökbe hagy, örökségül hagy, hagyományoz, valaki javára végrendelkezik. Legale testimonium, 1. törvényes bizonyság. Legatarius : hagyományos, akinek valaki, végintézkedésében (végrendeletében) bizonyos javakat vagy egyéb kedvezményt hagyományozott („legalt"). Lektorátus : lektorkanonoki stallum. A káptalanban a nagyprépost után következő honorácior a lektorkanonok (olvasókanonok); ő a káptalan jegyzője, az öszszes írásbeli ügyek intézője, aki a káptalani jövedelmekből is a második helyen részesedett, rendszerint külön javadalma is volt. Léiekmondás, lélekkel való káromlás : szitkozódásként, valaki szidalmazásaként „beste lélek", „beste lelkű", „eblelkű", „ördög lelkű" („ördögadta", „ördög teremtette") stb. szavak használata, amit — mint a vallásos hitet sértő káromkodást — az egykorú jogszabályok keményen tilalmaztak és büntettek.