Varga Endre: Úriszék XVI–XVII. századi perszövegek (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 5. Budapest, 1958)
Nomenklatúra
Kenéz : Erdélyben s egyes hozzá kapcsolódó északkeleti részeken ugyanazt jelenti, mint a soltész (1. ott) az ország más vidékein. A kenéz is telepítés vezető, a lakatlan heg} r ekben, erdőkben általa létrehozott falu örökös bírája, a földesúri igazgatás helyi szerve. Jogállása, helyzete a földesúri juriszdikcióval szemben s kiváltságai szintén azonosak a soltészokéval. A kenéztelepítések túlnyomó része vlah falu. (L. vlah.) Kénig (kenigh, penig) : pedig. Képében ; nevében, képviseletében. (L. in persona alatt is.) Kerékbetörés, kerékrevetés (crurifragium, rota infringere, rotae imponere stb.). A feudáliskori halálbüntetés-módok közül a legmegalázóbbnak a kerékbetörést tekintették. Werbőczi szerint ez (a karóbahúzáshoz hasonlóan) a rablók szokott büntetése, az elrettentésre törekvő egykorú bíróságok azonban más, keményen megtorolni kívánt esetekben is gyakran hoztak ilyen ítéletet. Alkalmazása később ritkult, s a XVIII. században a legsúlyosabb, minősített esetekre korlátozódott, pl. csoportosan, főleg éjjel elkövetett bűncselekményeknél, rablógyükosság, különösen kegyetlen gyilkosság miatt stb. szabták ki. — Végrehajtása (Magyarországon s a középeurópai államokban) általában úgy történt, hogy a hóhér egy nehéz, vasalt kerékkel az elítéltnek előbb végtagjait, majd mellkasát vagy nyakszirtjét összezúzta, végül a holttestet egy hosszú rúdra tűzött nagyobb, vízszintes kerékre helyezte. Ha az ítélet „cum ictu gratiae" szólt, a hóhér a kerékkel először a kivégzendő szívére vagy nyakszirtjére csapott, a végtagokat azután törte össze. Ha viszont az ítélet ,,vivum rotae imponere (imponi)" rendelkezett, a halálos ütés elmaradt, s az összezúzott testet élve tették fel, tagjait a küllők közé befonva, a másik, nagyobb kerékre, ahol a kivégzendő csak hosszú szenvedés után pusztult el. " Minthogy a kerékre helyezést a legnagyobb megszégyenítésnek tekintették, — súlyosbításként — lefejezett vagy más módon kivégzett elítéltek testét, levágott fejét, stb., üldözés közben megölt rablók holttestét is gyakran közszemlére tették a keréken. A „kerékrevetés" tulajdonképpen ez utóbbit jelenti, de kerékbetörés értelemben is használják. Kereszt felemelése v. felmagasztalása napja (festum exaltationis s. Crucis) : szeptember 14. Kezes, kezesség (fideiussor, fideiussio) : mások kötelezettségéért jótállás vállalója, ilyen jótállás. Az uralkodó osztály leleményessége a kezességet sokféle formában alkalmazta. így jótállásra kényszerítik a jobbágyokat egymásért, hogy a földesúr szolgálatából meg nem szöknek, a rájuk rótt robotot és más szolgáltatásokat pontosan teljesítik, hogy kezességre szabadlábon hagyott, illetőleg szabadlábra helyezett perbefogott jobbágytársukat az úriszéki tárgyalásra előállítják stb. Az elsőre főleg szökött és visszahurcolt jobbágy esetében kerül sor, vagy olyankor, ha a büntető perbe fogott személy „örökös jobbágyság" vállalásával mentesíti magát a büntetés alól. A kezesség melletti szabadlábra helyezés célja az, hogy a perbefogott a maga mentségére bizonyítékokat, tanúkat, eskütársakat gyűjthessen, de az is, hogy az úrnak ügye eldőltéig tovább robotolhasson. A kezességgel a földesúr minden eshetőségre biztosította magát. Ha pl. a jobbágy a kezesség dacára megszökött, vagy az úriszék előtt nem jelent meg, a kezeseken — esetleg duplázva vagy többszörösen — behajtott tekintélyes összegű kezességi díjjal kárpótolta magát. Ha a kezesség pl. munka teljesítésére szólt, el nem végzése esetén a mulasztóra kiszabott bírság és kártérítés mellett a kezesektől behajtott összeg is gyarapította a földesúr jövedelmét. —- A kezesség fenti, személyi jótállás alakja a
