Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

a várhoz nincs joguk, mivel Hench fia János végrendeletileg két leányának ezer markát juttatva, a várat egyedül csak fiára : Miklósra hagyta, amiből elicitur et presumpmitur, hogy leányait teljesen kielégítette és így a természetes öröklés rendje szerint a birtokok egyedüli örököse ez, nem pedig filie ipsius Iohannis vei proies aut nepotes, akiknek tehát ahhoz semmi joguk sincs, viszont az örökös magtalan halála után a fenti módon reáháramlott várat jogosan adományozhatta el János érseknek és testvéreinek. Mindezen okokból, továbbá a Kanisa-iakkal szemben vállalt kötelezettsége értelmében is, amelyet változatlanul érvényben lévőnek jelent ki, András spalatoi érsekkel, János választott veszprémi püspök, királynéi kancellárral, János győri, Fülöp váci, Dózsa Csanádi, László knini püspökökkel, Kelemen pozsegai préposttal, a nagyobb kancellária alkancellárjával, Gergely kápolnaispánnal, Gara-i Miklós nádorral, Rozgon-i Simon országbíróval, Stibor volt, János és Jakab jelenlegi erdélyi vajdákkal, Corbauia-i Károly comes dalmát és horvát bánnal, Pál volt bánnal, Zeech-i Miklós tárnokmesterrel, Grof János étekfogómesterrel, Alsan-i Gergely fia János pohárnokmesterrel, Cheeh Péter lovászmesterrel, Hedrehwara-i Miklós királynéi ajtónállómesterrel, Gara-i János volt temesi ispánnal, Antimus fia János alnádorral, Jakab mester causarum in speciali nostre maiestatis presentia vertentium diffinitor-ral, Kouar-i Pál mester nádori és Lukács volt országbírói ít élőm esterekkel ceterisque plurimis prelatis, baronibus et regni nostri proceribus nobiscum in sede nostra iudiciaria in examine premissorum consedentibus et ea diutius ruminantibus, cribrantibus et large superinde deliberantibus János érsek és testvérei nyilvánvaló jogát elismerve, a várat az érseknek és testvérének : Istvánnak, valamint ennek és Miklós volt tárnokmester utódainak ítéli meg, a felperesnek, testvéreinek és rokonainak pedig örök hallgatást parancsol. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. Dl. 9481. 7044 Szept. 9. Kölesd. Nassisi János királyi fősáfár Tolna megye közgyűlésén eskütételre kötelezi Bátmonostori Lászlót, hogy szembécsi familiarisai és jobbágyai nem az ő utasítására akarták megölni a volt felszekcsői officialist és familiarisait. Zichy V. 610. (Dl. 78.905.) 7045 Szept. 9. Velence zárai provisoraihoz. Küldjenek számszeríjjászokat a sebenicoi tornyok védelmére. Ljubié VI. 14., kiv. — Óváry I. 66., reg. 7046 Szept. 9. Ua. közli a burgundi követtel, aki 11 évre visszamenően követeli a Zs.-tól átengedett évi 7000 aranyat, hogy írásban és követek út án már több izben kife^ette elutasító álláspontját. Óváry I. 67., reg. (Velencei állami lt.) 7047 Szept. 10. Buda. Zs. megbocsátja Lesznai István hűtlenségét, viszonzásul azonban szolgálatra kötelezi. Sztáray II. 73. (Dl. 9590.) 7048 Szept. 10. A bácsi káptalan Zs. jún. 27. parancsára (6857. sz.) az iktatást elvégzi. BácsBodrogm. Évkönyv 1894. 144., reg. (Dl. 9567.) 7049 Szept. 10. Pécs. Mátyás veszprémi és fehérvári kanonok, pécsi káptalani vikárius a szentmiklósi plébánossal szemben a patacsi pálos kolostornak ítéli meg Megyeri Balázs fekvőségeit. Koller III. 303. — Katona XI. 771., töredék. — Fejér X/4. 774. (Dl. 9591.) Jelentősebb hibák : Georgium sacerdotem, de Zenthmyklos (ismételten), Megery, eiusdem territorio, fundi curie, Stephani dicti Cehy, ac cuiusdam vinee, eiusdem ville, Magasd, Nicolai de Kuhyd, de Megér. 7050 Szept. 10. A szebeni dékán előtt a szelindeki és vízaknai plébánosok közt folyó tizedpernek a szebeni káptalan jegyzőkönyvében feljegyzett leírása. Z.-W. III. 482. (Közjegyzők 1414. júl. 3. okl.-ből. Szelindeki (slimnici) ev. egyház lt.) 7051 Szept. 11. (f. IV. p. nat. virg.) (Pozsony város tanácsa előtt) Hawg von Kupperstorff di zeit gesessen zu Newnwurch marcht, aki ellen Jacob Walich