Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

Imre fiainak : Tamásnak, Péternek, Lászlónak, Istvánnak és Ágostonnak s hozzájárul, hogy in facto potentie pervesztessé legyen, ha nem tudná azokat számukra biztosítani. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 96.769. Vay cs. lt. Fénykép után. 6544 Jan. 14. A csanádi káptalan Zs. 1408. dec. 29. parancsára (6497. sz.) az iktatást elvégzi. Ortvay : Temes 406. és 409., másodszor (A csanádi káptalan 1504. szept. 14. okl.-ből. Dl. 71.523. Csáky cs. lt.); 408., harmadszor (Zs. 1411. jún. 2. okl.-ből. Dl. 9474.); 412., negyedszer. (Dl. 9493.) — Csáky I. 262. (A csanádi káptalan 1504. szept. 14. okl.-ből.) és 265. (Uo.) 6545 Jan. 14. Az egri káptalan Ábrányi Balázs részére átírja 1386. ápr. 8. és 1384. márc. 8. okleveleit. Zichy V. 570. (Dl. 78.869.) 6546 Jan. 14. Rimini. XII. Gergely pápa kiközösíti a Pisában összegyűlt bíborosokat, mivel Zs. követeinek kérése ellenére sem hagytak fel az egyház egységét megbontó magatartásuk­kal. Raynald VIII. 240. (Vatikáni lt.) 6547 Jan. 15. (Arimini, die XV. mens. Ian.) Gábor tituli sancti Clementis pres­biter cardinalis — Antal portói bíboros püspök, pápai kamarás távollétében — az apostoli kamara régense elismeri, hogy János esztergomi érsek Guillelminus Prata-i comes útján elődjének, Tamásnak commune servitiuma fejében, amely­nek megfizetésére sub certis pénis et sententiis ratione dicte sue ecclesie extitit efficaciter obiigatus, 30 kamarai aranyfrtot átadott neki. A szöveg alatt jobb felől: fl. I gr. II Hártyán, hártyaszalagról függő vörös pecséttel. A felhajtáson : Receptum F. Nouello locumtenens d. A. thesaurarii. Visum P. de Roma. H. de Ratingen. A hártyaszalagon : Rege­strata. H. Esztergomi káptalan magán lt. Lad. 49. fasc. 2. nr. 8. 6548 Jan. 16. Körös. Bálint körösi comes terrestris előtt Máté diankovci várnemes eladja 60 aranyfrtért salamunoveci (Körös m.) birtokrészeit. Levt. Kőzi. 1930. 88., kiv. (Dl. 35.350.) 6549 Jan. 16. (f. IV. a. Prisce) Feljegyzés Pozsony városkönyvében. — Item Iohannes Rusticus optinuit iudicio civitatis Posoniensis mediante in sua propria persona Petrum tributarium, qui patrem suum carnalem, videlicet Seydlinum Rusticum eiusdem Iohannis usque ad mortem sagittavit. Pozsony (Bratislava) város lt. Prot. act. 37. 1. 6550 Jan. 16. (f. IV. a. Prisce) (Pozsony város tanácsa) ítéletet hoz azon hagya­téki perben, amelyet Hanns Vneer vnder kewffel zu Wienn megbízásából Andre Gunther (pozsonyi) esküdt polgár Wenig Rudel (pozsonyi polgár) ellen von zwayer weingarten wegen, gelegen der ain in den Flentschiern auf der stat gepiet zenest Merttein des Troppisch weingarten am andern teil des Gulden Jorgeins weingarten, der ander weingarten ligt an der Fuchsleiten zenest Vlleins des Gwentler weingarten ander zenest des pharrer weingarten von sand Mertten, indított. Az ítélet értelmében az alperes, akinek elhunyt felesége : Anglesen (Ágnesen), Hanns Vneer leánya vétel útján szerezte meg a két szőlőt, ezek felét szabadon eladhatja vagy elzálogosíthatja s másik felüket is élte végéig használhatja, halála után azonban az utóbbi rész Ágnes legközelebbi rokonaira száll. Pozsony (Bratislava) város lt. Prot. act. 37. 1. 6551 Jan. 16. (f. IV. p. Fel. et in pincis) Feljegyzés Pozsony városkönyvében. — Item es hat Hemreich der Ledrer behabt mit dem rechten auf des Syns hab, auf ain haws vnd auch auf einen weingarten glegen auf der stat gepiet zu Pres­purch, vierdhalb phuntt newer phennig. Pozsony (Bratislava) város lt. Prot. act. 37. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom