Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

Jakow, Wz, Tyuan és Maach szőlőművesek a királynak, a nádornak és a pohárnokmesternek járó szolgáltatásokat ezentúl az egyháznak teljesítsék. Az alperes a következő két oklevelet terjesztette elő : 1.) 1361. ápr. 9. Lajos király a Nadasd-nembeli Margitot, Magyar (dictus) Pál mester feleségét megerősíti a győrmegyei Ech birtokban, amelyet anyjának testvére : Kwchk-i Sándor országbíró Károly királytól 1327 aug. 29. szabad rendelkezési joggal nyert adományul s ugyanezt a jogot számára is biztosítja. 2.) 1366. aug. 17. A győri káptalan bizonyítja, hogy Magyar Pálnak a Szt. Domokos-kolostorban tartózkodó felesége : Margit Ech birtok felét a Papoch-i Szt. Üdvözítő-egyház prépostjának adta s ugyanígy rendelkezett a birtoknak magnus Pál fia János kezén levő másik feléről is annak fiúutódok nélküli halála esetére. (Kálmán győri püspöknek a győri káptalan által 1405. márc. 25. átírt 1366. aug. 29. okleveléből.) Az oklevelek bemutatása után Kowar-i Szt. György nyolcadára halasztván a pert, az alperes előtte fejtette ki, hogy oly jobbágyaitól követeli a Turoch-i prépost a borkilencedet, akik hozzá költöztek ugyan, szőlőik azonban a Papoch-i egyház birtokrészén vannak, majd kijelentette : nincs ellenvetése, hogy a felperes az 1252. oklevél értelmében beszedje saját szőlőműveseitől és jobbágyaitól a kilencedet. Mivel a felperes non ab illis vineis in terra prefati prepositi de Papoch existentibus, quas videlicet iobagiones ab eodem preposito ad prefatum prepositum de Turoch causa commorandi recedentes habuissent et servassent, sed tantum ab illis, qui in portioné sua propria vineas haberent, nonam partém recipére valere visum fuerat, szükségesnek látszott eldönteni, hogy azok a szőlők, amelyek miatt a per keletkezett, hol és kinek a birtokrészén fekszenek. Utasította tehát a győri káptalant, hogy Szt. István király nyolcadán (aug. 27.) Ech birtokon vizsgálja meg a szőlőket, amelyekről a Turoch-i prépost nomine vinearum iobagionum suorum nonam partém vinorum sibi provenire debere asseret s ha az ő propria portio-ján levőknek találja azokat, hatalmazza fel őt a kilenced beszedésére, de ugyanígy járjon el a Papoch-i prépost javára is, ha az derülne ki, hogy a vitás szőlők részben vagy egészben az ő birtokrészén fekszenek. A káptalannak a vizsgálatról szóló 1410. szept. 11. oklevelét (7912. sz.) a Turoch-i prépost Szt. Mihály nyolcadán (okt. 6.) bemutatta előtte s mert ekkor sem történt ellenmondás, cum regni nobilibus nobiscum in iudicio existentibus ítélkezve a jelentésben felsorolt szőlőket végérvényesen a Turoch-i prépost kezén hagyja, a borkilenced beszedésére pedig felhatalmazza őt. Hártyán, függőpecséttel. Révay es. lt, Kisselmec (Stiavnicka) Nob. fasc. I. nr. 10. Fénykép után. — Másik, rongált példánya : Győri káptalan magán lt. (Pápóci prépostság lt.) Cim. III. f. 22. nr. 97. 8039 Nov. 14. (Bude, XL. die oct. Mychaelis) Ua.-nak ítéletlevele. Buken-i János fia Tamás megidéztette eléje Ewzendfalua-i Tamás fia Lászlót és Lukács fia Pétert, mivel ellenmondottak, amidőn az ugocsamegyei Buken birtokba be akarta magát iktattatni. A tárgyaláson, amelyre csak most Szt. Mihály nyolcadán (okt. 6.) került sor, miután kimondotta, hogy az alperesek azt nec litteris regalibus nec reginalibus specialiter vel generaliter dandis neque ratione exercitus nec aliqua cautela vel via processus regni adinventa el nem halaszthatják, a felperes bemutatta Zs. 1406. júl. 16. oklevelét (4876. sz.), továbbá több tiltakozó, bírság- és egyéb perbeli oklevelet, ezek felsorolását azonban terjedelmük miatt mellőzi. A perbe ekkor az alperesek mellett Buken-i László fia Frank, Lucasius fia Péter a maga és Ched leányának, Katha-nak unokái: László fia Domokos és Antal fia Kelemen nevében, László fia János pedig 28 Zsigrnondkori oklevéltár