Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

7994 Okt. 21. Szrebernica. Zs. a Beszterce városba és kerületbe beköltözőknek, ha lakatlan telken telepednek meg, három évi, ha pedig épület nélkülin, hat évi adómentességet biztosít. Z.-W. III. 498. (Beszterce (Bistrita) város lt.) — Archivalische Zeitschrift XII. 79., reg. — Berger : Urkunden-Regesten 16., reg. — Archív NF IV. 270., töredék. 7995 Okt. 21. (in ZenthEmreh, XVI. die oct. Michaelis) Nadab-i László erdélyi alvajda ítéletlevele. Amidőn az ország erdélyrészi nemeseivel Szt. Mihály nyolcadán (okt. 6.) törvényszéket tartva ítélkezett, Almakerek-i Appa fia Miklós mester Zanthow-i Lachk Jakab volt erdélyi vajda ellen bemutatta a kolozsmonostori konvent két idézőlevelét, egy alvajdai bírságlevelet, a kolozsmonostori konvent, az erdélyi káptalan, a szolnokmegyei és a dobokamegyei szolgabírák egy-egy, alvajdai parancsra tartott vizsgálatról szóló jelentését. Az első kettő szerint a kolozsmonostori konvent Zanthow-it Gerlah nevű birtokán előbb Szt. Jakab nyolcadára (aug. 1.), majd, mivel nem jelent meg, Szt. Mihály nyolcadára (okt. 6.) megidézte, a négy jelentésből pedig kitűnt, hogy Zanthow-i a múlt évben, amikor Nagfalw, Bywden, Ench, Wyfalw, utraque villa Rutinorum, Deche és Arpastow nevű birtokokat elfoglalta, az ottani jobbágyokat in non modicis pecuniarum quantitatibus et victualium solutionibus taxari et dicari easdemque exigi et inconpassibiliter extorquere fecisset, ugyanezen jobbágyokat simulcum quibusdam familiaribus suis domesticis kifosztatta, a Nagfalw birtokon levő halastavában halásztatott és Baluanus várból való embereivel még sok egyéb kárt okozott. Kijelentette továbbá a felperes, hogy az ügyet kész Doboka és Szolnok megyék nemeseinek tanúvallomása alá is bocsátani, kárát pedig, mivel a jelentésekben arról nem volt szó, ezer aranyfrtban jelölte meg. Vele szemben az alperes ügyvédje megbízójának ártatlanságát hangoztatta. Mivel a felperes állítását négy jelentéssel is igazolta és hajlandónak nyilatkozott keresetét a két megye nemeseinek tanúvallomása alá bocsátani, az alperes pedig sem ártatlanságát nem volt hajlandó igazolni, sem pedig a tanuvallatást nem fogadta el, kötelezi Zanthow-it, hegy vízkereszt 15. napján (jan. 20.) 25-öd magával esküt tegyen előtte ZenthEmreh-n, hogy nem követte el a vádban foglaltakat. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Dl. 36.934. 7996 Okt. 21. Lőcse. Palóci Máté hevesi ispán, diósgyőri várnagy a szabolcsmegyei Bezdédi Mártont felmenti a lengyel hadjáratban való részvétel alól. Bánffy I. 526. (Erdődy cs. galgóci (hlohoveci) lt.) 7997 Okt. 21. Ragusa részletes utasítást ad Zs.-hoz Boszniába küldött követeinek, ezek figyelmét a király szerb-bosnyák koronázási tervére is felhívva. Gelcich 195. — Fermendzin 91., reg. 7998 Okt. 22. Sempte. Stassoi Mustichius és Juga megegyeznek, hogy magyar- és lengyelországi birtokaik jövedelmét tartalékolni fogják s szabályozzák a pénzösszeg felhasználásának módját. Lederer 234. (Garai Miklós nádor 1423. márc. 3. okl.-ből. Dl. 11.300.) 7999 Okt. 22. Bécs. Grillembergi András passaui kanonok kiközösíti Prágai Jeromost, miután magyarországi szereplésére, így arra vonatkozólag is kihallgatta a tanukat, hogy Zs. előtt nagycsütörtökön (márc. 20.) klérust gáncsoló beszédet mondott s hirdette, hogy az uralkodókat illeti a klérus kormányzásának a joga. KHcman L.: Processus iudiciarius contra Ieronimum de Prága habitus Viennae a. 1410—1412. (Historicky Archiv 12.) Prága, 1898. 1. (Vatikáni codexből.) 8000 (Okt. 22.) Uo. Ua. János esztergomi érsekhez és az érsekség valamennyi papjához. Hirdessék ki Prágai Jeromos ellen hozott kiközösítési ítéletét, aki Magyarországon is terjesztette Wiklif tanait, majd perének tárgyalásakor Bécsből Morvaországba menekült. Fejér X/5. 102. (Esztergomi káptalan magán lt. Lad. 44. f. 3. nr. 5.) Az eredetiben : Grillenperg; Leuberstorff ; Dinkelspuhel-i Miklós, a Mindszentekről másképp Szt. Istvánról nevezett