Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

ac etiam universos familiares, iobagiones, boves, equos, currus dictorum magi­strorum Stephani, Iohannis et Ladislai usque possessionem Sythke ab omnibus impetitoribus, portitores scilicet dictorum vinorum, frugum et lardonum assequi facere tenerentur hoc adiecto, quod idem magister Iohannes usque redemptionem eiusdem castri idem castrum tenere et utilitates eiusdem pro­ventusque iobagionum ad idem pertinentium iuxta séries dictarum litterarum capituli ecclesie Iauriensis obligatoriarum percipere valeret. Megállapodnak továbbá, hogy az Alsowlyndua-iak a pénzt, ha előzetes értesítésükre Beus-i nem venné fel, a káptalannál letétbe helyezve, a várat elfoglalhatják, ha azon­ban adósok maradnának, Beus-i a várat bárkinek elzálogosíthatja. Ugyanők, ha Beus-it és ad eundem pertinentes nem engednék szabadon elmenni és ez hitelesen bizonyítható, egyenként 300 új dénármárkát kötelesek fizetni salva iudiciaria portioné, de ugyanennyit fizet Beus-i is, ha nem engedi visszatérni a bort, gabonát és szalonnát szállítókat. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 9299. 5399 Márc. 24. (XXIV. Marti) A Colosmonostra-i Szűz Mária-monostor koni ventje Gergely pápához. Pál, a törvényes apát, mivel Öregsége, gyengesége és tehetetlensége miatt már nem tudta egyházát kormányozni, hogy azt kár ne érje és javait világi célokra ne fordítsák, önként, minden simonia nélkül átadta a mai napon az apátságot a trieri egyházmegyei Alben-i Rudolf fia Henrik fráternek, Eberhard zágrábi püspök rokonának, a korábbi szentbenedeki vá­lasztott apátnak, akit Zs., ad quem ius patronatus eiusdem (monasterii) de iure tartozik, apáttá kinevezett, elrendelve, hogy törvényes elöljárójának ismerje el, neki köteles engedelmességet fogadjon és az apátság jövedelmeiről adjon számot. A kiráíy parancsának engedelmeskedve Heniik frátert elismeri apát­jául, neki engedelmességet fogad s megígéri, hogy a jövedelmekről elszámol neki, egyszersmind bemutatva őt kéri megválasztásának megerősítését. Szakadozott, hiányos hártyán, amely egy ideig bekötési táblául szolgált, sok későbbi probatio calami-val, pecsételés nyoma nélkül. Dl. 36.304. 5400 Márc. 25. (Bude, in annun.) Zs. az erdélyi káptalanhoz. Iktassa be új ado­mány címén [Twrek-i] János fia Miklós mestert és Aldyogh-i Egyed fiait : Istvánt, Györgyöt a hunyadmegyei Aldyogh birtok és Homorod, Cheeb, Bozos, Mada, Balsa, Aimas, Nyresmezew, Thekerew falvak felébe, Illye-i Dénes fia János mestert pedig ugyanazok másik felébe. Az ellenmondókat idézze meg az erdélyi vajdák elé. Hiányos és vízfoltos papíron, zárlatán titkos pecsét nyomával. Dl. 29.749. 5401 Márc. 28. (II. die p. passée) Abbatissa cetereque sorores sanctimoniales claustri beaté virginis de Veterybuda Berzete (dictus) Miklós feleségéhez. Értesítésére, hogy kezében van egy részükre szóló oklevél, amelyet kiválthat­nak tőle, közlik : elhagyva a világi életet, nem oly gazdagok, hogy kincseik volnának, nisi tantum habemus, quod de die in diem utimur. Istenre, a boldog­ságos szűzre és örökös imáikra való tekintettel annyit kérjen tehát váltságul, amennyit módjukban van fizetni. Közölje velük a fizetés határidejét. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Dl. 42.913. 5402 Márc. 28. Firenze Brancaleoni Galeottohoz és Lambertohoz. Ha a ragusaiak lefoglalt ezüstjét sürgősen nem adják vissza, a kárt alattvalóikon veszi meg. Makuscev I. 437., kiv. 1406. évi kelettel. (Firenze lt.) — Manymee : ApxHBbi Ï. 38., reg. — Rad XVIII. 235., reg. 5403 Márc. 29. (Bude, III. die pasche) Zs. a jászói konventhez. Iktassa be De­renchen-i János fia Imrét új adomány címén a hűtlen Balogh-i Danch fia Miklós

Next

/
Oldalképek
Tartalom