Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

7683 Jún. 11. (f. IV. a. Viti, Mod. et Cresc.) (Pozsony város tanácsa) kötelezi esküdt polgárát, Jobst Laspot (Laschpot)-ot, hogy Jorig Kunczelman von Dynkkelspurch-nak, mivel elszámolásuk alkalmával aws den briefen, dy derselb Jorig Kunczelman von dem egenanten Jobsten hat mit seinem insigl vnd des kamerschreyber insigl zu Wyenn, gênant 1 vnd von des halbenteil gelts wegn, di der selb Jobst mit Symon dem Vnger auch in aym brief halbs schuldig ist, adósának bizonyult, a legközelebbi szüretig 111 magyar aranyfrtot fizessen, mulasztása esetén pedig ennyi értékű bort letétbe helyezzen. Amíg Kunczelman követelése meg nem térül, a zálogul lekötött borral senki sem rendelkezhet. Relatio Fridrici Haberstorffer. A feljegyzés utólag áthúzva. *A név helye üresen maradt. Pozsony (Bratislava) város lt. Prot. act. 42. 1. 7684 Jún. 11. (Bononie, III. Id. Iun. anno I.) XXIII. János pápa a veszprémi egyházmegyei székesfehérvári Szűz Mária-egyház őrkanonokjához. Hroth Hinko erdélyi kanonok, Zs. káplánja, aki a Hennyngus halálával megüresedett kolozsi főesperességet István erdélyi püspöktől adományul nyerte s annak ma is birtokában van, kételkedik, hogy vajon a collatio érvényes-e. Zs. kérésére el­rendeli, hogy a főesperességet, amelynek jövedelme az évi 60 ezüst márkát nem haladja meg s amelyet választással szoktak betölteni, auctoritate nostra adja Hinco-nak, nem véve figyelembe, hogy a kanonokságból és prebendából 15, a székesfehérvári Szűz Mária-egyháznak a Szt. Katalin-kápolnájából pedig 40 ezüst márkáig terjedő évi jövedelme van. Vatikáni lt. Regesta Datariae Ioh. XXIII. Anno I. libro rosso. fol. 156b. (Fraknói) 7685 Jún. 12. Buda. Zs. Kapi András kamarahaszna ispánnak megengedi, hogy az elpusztult Kapi vár helyett újat építhessen. Wagner: Sáros 59. — Fejér X/5. 70. (Dl. 64.138. Kapy cs. lt.) Az eredetiben insolentem helyett : insollertem, denuo helyett : de novo ; a szöveg élén : Commissio propria domini regis. 7686 Jún. 12. (Bude, II. die Barnabe) Rozgon-i Miklós fia Simon országbíró bizonyítja, hogy Zs. 1410. jún. 4. parancsára (7664. sz.) Styborych-i Stibor er­délyi vajda pozsonymegyei Modor nevű birtokát a budai káptalan oklevelében foglalt határjárás alapján, amelyet az Lajos király utasítására végzett el, sze­mélyesen meghatárolta a szomszédok, első sorban Wolfardus dominus castri de Wereskw-nek a jelenlétében, Stibor vajdát pedig ellenmondás nélkül beiktatta. A határ super unum montem, qui vocatur Kweshegh, ubi est quedam vallis, kezdődik, érinti a völgyben Dombo faluból az erdőbe vezető nagy utat, ahol a Fenyewerdew nevű erdő Vereskew vár erdejétől elkülönül, keresztül megy a hegyen s elhaladva a régi határjelek mellett, amelyek közül a Dombo-tól el­választót a Vereskew-i várnagyok egykor megsemmisítették, átlépi a Modor faluból Dombo faluba vezető nagy utat ; itt elhagyva Dombo szomszédságát, egymás után áthalad a Kysfalw falutól elválasztó réten, majd Wystah faluval határosán a Modor-ból Wystah felé folyó patakon, az ugyanonnan ad civitatem Tyrnauiensem vonuló nagy úton s végül a Modor-ból Wohon faluba vezetőn. Bár a határ itt még nem ért véget, a Modor-i polgárok és népek kijelentésére, hogy más felé senki sem háborgatja őket, felhagyott annak megállapításával. Hártyán, függőpecséttel. Dl. 9666. 7687 Jún. 12. (f. V. a. Viti, Mod. et Cresc.) (Pozsony város tanácsa előtt) polgára, Eberhart Wynndek elszámolva Jorig Kvnczelman-nal, megállapodik vele, hogy ez érvénytelennek tekinti 300 magyar aranyfrtról szóló adóslevelét, mivel már csak 123 aranyfrttal tartozik neki, kötelezi magát, hogy tartozását Szt. Jakab-

Next

/
Oldalképek
Tartalom