Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

Rawsenbah, Laczenhaw alio nomine Laczenseyf, Steyn, Peterdorf, Gyren alio nomine Sombah et Dewazenhaw, necnon possessione Knyzna et civitate murata Padalem (Padalen) Horuathy-i István fiai : Miklós és László hűtlensége következtében került kezére s a prelátusok és bárók tanácsából adta új adományul Peren-inek, kötelezve magát, hogy saját költségén megvédi őt annak birtokában, most pedig azért vette vissza, mert in confiniis regni fekszik s így alkalmas pro gerendis ipsorum confiniorum gubernaculis. Castrum Wywar az egyenes utód nélkül elhalt Wywar-i Miklós fia Lászlóé volt simulcum villis Wyfalw cum tributo in eadem exigi solito, Lethenye (Lethnye), Kystharcha et Moklar vocatis, továbbá a zemplénmegyei Ztropko mezőváros cum tributo in eodem exigi consueto ac villis Stasskenhaw, Folkrophaw, Rabonych, Chenkerhaw, Elke, Makonhaw, Nowaknyzna, Kolbenhaw, Putzagshaw, Mrazouicz, Pyskoruicz, Sythnyce (Sythnycze), Petrouicz, Hothchow, Breza, Preusnycz (Preusnicz), Fottizhaw, Myglouicz, Kekmezew cum fortalicio in territorio eiusdem habito, Rabuicz (Rabouicz), Kewlche, Nagdamas, Kysdamas, Mernyk, Gyglouicz, Holtchyk, Gerouicz, Cassorhaw, Sithnyche et Zapolousthe (Zapolousche) és azért nem szállhatott Prodauiz-i Vrdugh (dictus) Istvánra, bár Wywar-ival in eo gradu consanguineitatis attinuerit, in quo de regni nostri consuetudine iura cuiusque eorundem heredibus deficientibus in alterum ipsorum devolvi debuissent, mert az a hűtlen István fia István vajdához, Symonthornya-i Dénes vajda fia Istvánhoz és Chaakthornya-i Lachk fia Miklós fia Andráshoz csatlakozott, akik, míg ő unacum plerisque prelatis et baronibus ac proceribus Bulgáriában harcolt, majd a vesztett csata után haza felé tartott, Napolia királyát, Lászlót akarták behozni uralkodónak s megszerezni neki feleségül Bayzath török császár leányát, sőt István vajda és a másik István, László által helytartóinak kineveztetvén, nem szegyeitek Turkorum cetum et falleratam choortem ad territoria regni nostri inter fluvios Drawe et Zawe existentia hostiliter introduire, Vrdugh István pedig, amikor nem sikerült az ő visszatértét prope fluvium Drawe megakadályozni, Zusychazenthgeurgh várba zárkózott, májd ennek ostromából külföldre menekült. Peren-i Imre érdeméül említi, hogy amidőn a liptómegyei Nagwar királyi várat, amelyet Prokop morva őrgróf csalárdul megszerzett, unacum militibus, proceribus et clientibus nostris ostrom alá vette s ebben Peren-i mint hadban jártas tevékenyen részt vett, ex ictu cuiusdam sagitte per quoddam genus baliste a dicto Castro in eum émisse lábán perpetuam inconvalescentiam okozó sebet kapott, Duracium-i László mozgalma idején hűségesen mellette állott, majd több veszélyes követséget vezetett, így Chalapia török császárhoz — ezek a részek egyeznek Fejér X/8. 481—485. közölt szöveggel — korábban pedig a prope maius castrum Nicapolim vívott csatából, ahol testvérei, unokatestvérei és igen sok familiarisa elesett, csak sok seb árán tudott megmenekülni. Hártyán, négy példányban, három kettős függőpecsét töredékeivel, a negyedik ily pecsétet tartó fonállal. Dl. 9657. 7600 Máj. 22. A szekszárdi konvent bizonyítja, hogy a Gadányiak és Bátmonostori László közti pert a fogott bírák az országbíró elé felterjesztették. Zichy VI. 52. (Dl. 78.937.) 7601 Máj. 24. (in Castro nostro Soklos, XXIV. Maii) Iohannes de Gara filius palatini átírja és megerősíti András fráter, a Boych-i Mindenszentek-kolostor perjele és az ottani pálosrendi remeteszerzetesek kérésére Jula mester és Péter 1283. oklevelét, amellyel megerősítették atyjuknak : Miklós comesnek a Baych-i Mindenszentek-egyház alapításáról szóló keltezetlen oklevelét, arra a panaszukra pedig, hogy Totfalu-i és Kysharsan-i jobbágyai háborgatják őket jogaikban