Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

tok meghatárolásának ellenmondása miatt feleletadás végett. Gywrud-i Péter felesége : Katalin és ennek fia : László Pald-i Jakab fiai : Imre és János, valamint ezen Imre fia Jakab ellen Pakthethew birtok harmadrésze, que ydem Gregorius filius Petri de eadem Pald prefuisset és a harmadrészhez tartozó néhány szántóföld, malmok, valamint berkek, rétek, vizek, erdők s más haszonvételek iktatásának ellenmondása miatt feleletadás végett. a) ív alakú hat levélből álló papírfüzet. Dl. 32.262. b) Egyik oldalán beiratlan ív alakú levél. Dl. 26.019. Mind a füzetet, mind a levelet negyedalakban úgy hajtották össze, hogy a megye neve legfelülre került, majd sarkukon mindkettőt hártyaszalagos pecséttel lezárták. Mindkét lajstrom keltezetlen, s bár nem azonos írásúak, egyidejűeknek látszanak. Az időpont megállapításához a baranyamegyei jegyzék nyújt támpontot azzal, hogy Maróti Jánost macsói bánnak, Albeni Jánost pécsi püspöknek, Cseményi Imrét pedig pécsváradi apátnak mondja. Marótit 1410. váltották fel tisztségében az Újlakiak (7392. sz.), Albenit, aki a pápai kinevezést egyébként 1410. aug. 13. nyerte el (7850. sz.), 1409. máj. 1. nevezi először pécsi püspöknek egy királyi oklevél (Fraknói : Kegyúri jog 516.), Cseményi pedig 1409. veszítette el apátságát és kötött egyezséget Garaival (7183. sz.). Mindezek alapján látszik valószínűnek, hogy az összeállítás 1409-ből való. Bár az egyes feljegyzések a perek kezdeti stádiumai alapján készültek s így az 1410. eleji állapotot is tükrözhetik, 1409 mellett szól az a körülmény is, hogy a három baranyamegyei alispán — Szentdiénesi Péter, Parragi Péter, Szenterzsébeti Miklós — helyett egy 1410. júl. 7. oklevél már Haraszti Istvánt, Szentdiénesi Kiliánt és Pétert sorolja fel. (Zichy VI. 60.) 7247 Sopron város számadásainak töredéke. Házi II/6. 26. 7248 Blasius advocatus de Bystrzicz necnon omnes iurati ibidem előtt Iacobus clericus et Ladislaus iudices de parwa Bytcza kötelezik magukat, hogy karácsonyig Cordoss (dictus) Péter nemesnek visszafizetik a tizenhat márkát és egy aranyfrt-ot, quamlibet marcam per X penssas Vngaricales computando, amelyet kölcsön vettek tőle. Ha a fizetést elmulasztanák, megfelelő értékű vadium seu pignus terrestre-t kötelesek adni. Etiam notum est nobis per eorum explicationem. quod prescripti iudices inpossuerunt seu obiigaverunt agrum dimidium laneum continendum eidem Petro Cordoss in XIIII marcis Vngaricalibus. Ita quod tenentur seu debent sibi censum dare ter per annum, sicut episcopo de tali agro in eadem villa dant ac censuant, eodem modo debent sibi errogare seu dare tam diu, donec eundem agrum obligatum a predicto Petro non exbrigaverint sive eliberaverint cum effectu. Hártyán, a szöveg alatt pecsét töredékeivel. Dl. 9613. XII. Gergely pápa oklevele a világi papságnak és a szerzeteseknek az esztergomi székesegyház építési költségeihez való hozzájárulása ügyében. Fejér X/4. 768., reg. Helyesen : V. Miklós pápa 1449. ápr. 23. oklevele. Vö. Pannonh. rendt. XII/B. 29. A bíborosok levele, Fejér X/4. 769., 1. 1408. jún. 24. 7249 ítéletlevél a Dengelegiek hatalmaskodása ügyében. Irinyi 1., említés. 7250 A német lovagrend lengyel békefeltételei szerint a lengyel király és Vitold litván fejedelem nem nyújtanak egymásnak segítséget, ha valamelyikük Zs.-al összeütközésbe kerül. Mon. Pol. VI. 988. (A lovagrend egykorú történeti feljegyzéseiből. Königsberg (Kaliningrad) lt.) 7251 (1409 vége) A német lovagrend nagymestere ismeretlenhez. A cseh király javaslata szerint ő és Zs. közvetítene a lengyel békekötésnél. Vitold litván fejeaelemnek a tatárokkal való szövetsége veszélyt jelent a rendre és Magyarországra. Mon. Pol. VI. 205. (Königsberg (Kaliningrad) lt.) Az irat keltezetlen. 7252 1409—1411. Elszámolás az angol király által a német lovagrend porosz és liviandi alattvalói számára kártérítés címén kifizetett összegről 200 magyar aranyfrtot említő tétellel. Hansisches Urkundenbuch V. 537. (Berlin lt.) 7253 (1409—1416) Sárvár. Pál sárvári bíró a soproni bíróhoz és a polgármesterhez. Gondoskodjanak, hogy megkapja házának vételárát. Házi II/6. 32. Az oklevélben az évszám nincs feltüntetve.