Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

nard, Thomam filium Andrée de Molnár, Nicolaum filium Nicolai de eadem, Mayus de Sennye, Clementem filium eiusdem, Iohannem litteratum de Kisfalud et Bartholomeum de Thomay et Iohannem filium Georgii de Pogh, Iohannem filium Sebastiani et Mathiam filium Thome de Beud. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Dl. 9524. 8*84 Márc. 26. (in Thatha, II. die annun.) Zs., mivel kérésére János fia János, Pál fia András, István fiai : Benedek és Egyed, Simon kiskorú fia László nevé­ben pedig mostohaatyja, István fia János Tolmay-i nemesek átengedték neki az esztergommegyei Tolmay birtokon levő részeiket, továbbá Zalantha elhagyott és Tharyan lakott birtokukat, a prelátusok és bárók tanácsából cserébe adja nekik a pozsonymegyei Gyekenesmache birtokot, amely magszakadás címén háramlott reá, továbbá néhai Ábrahám fia István Paygh nevű pozsonymegyei és Kernech-i Miklós fia János nyitramegyei Kyssagh nevű birtokát s az utóbbi NaghSagh és Gergerfalwa birtokokon levő részeit, megengedve, hogy Simon utódok nélküli halála esetében részét mostohaatyja örökölje. Paygh és Kyssagh birtokok, to­vábbá a NaghSagh-i birtokrész oly módon jutottak kezébe, hogy az adomá­nyosok az oklevelek általánosan elrendelt felülvizsgálata alkalmával megerősí­tés és új királyi nagy pecséttel való megpecsételés végett nem mutatták be adományleveleiket, a Gergerfalwa-i birtokrész esetében pedig azon oklevelet, amellyel megvásárlásához hozzájárulását adta. A Tolmay-aknak, ha a cserébe adott birtokokat nem tudná számukra biztosítani, köteles régi birtokaikat visszaadni. Mátyás király 1469. nov. 30. okl.-ből. Dl. 9526. 6685 Márc. 26. (in Thatha, II. die annun.) Zs. a prelátusok és bárók tanácsából Mwr-i Tamás fia Benedeknek, János fia Andrásnak és Domokos fia Simonnak új adományul adja cserében az esztergommegyei Mwr birtokért, amelyet kérésére átengedtek neki, a Nyitra megyében prope castrum Nytriense fekvő Molnisfalwa királyi birtokot s kötelezi magát, hogy azt számukra intra et extra iudicium mindenkivel szemben biztosítani fogja, ha pedig ez nem sikerülne, Mwr-t visz­szaadja nekik. Molnusfalwa (Molunfalw) birtok Kernech-i Miklós fia Jánostól azért került rendelkezése alá, mert ez elmulasztotta az atyja és az ő javára ki­adott adományi eveiét új pecsétjével való megerősítés céljából azon idő alatt bemutatni, amelyet a prelátusokkal és bárókkal egyetértésben kiadott decre­tuma állapított meg. Zs. 1412. jan. 25. okl.-ből. Nyitrai káptalan lt. Fasc. VIII. nr. 1. (F.) 6686 Márc. 26. Vámhida. Zs. a Mihályiaknak adja, cserében fejérmegyei birtokaikért, Lak és Csánig vasmegyei és a lakatlan Szentandrás sopronmegyet birtokokat, a Rába folyóval és erdővel együtt. Sopron vm. I. 593. (Dl. 61.298. Kisfaludy cs. lt.) 6687 Márc. 26. (Bude, III. die dom. ludica) Rozgon-i Simon országbíró bizonyítja, hogy a királyi curia-ból kiküldött Basth-i György királyi, István diák nádori és Benedek diák országbírói embereknek in civitate nostra Veterisbudensi meg­tartott vizsgálata szerint relicta Gregorii filii bani de Alsan az óbudai Szűz Mária-kolostornak cis claustrum levő kőházát elfoglalva tartja, in eadem resi­dendo ac ipsam desolando et insuper unum missale ac unum orologium vitreum per condam dominam relictam Iohannis vayuode de Serke eidem claustro testa­mentaliter legatos aufferendo conservaret, az apácákat pedig multitudine turpitudinis verborum gyalázza. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 9525. — Bártfai Szabó : Óbuda 98., reg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom