Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

6343 Szept. 27. (V. Kai. Oct.) Zs. ítéletlevele. Gwth-i Pál és testvére : Boldizsár panaszt emeltek előtte, hogy Zalok-i Domokos fiai : István és László, akiknek hűtlenségük miatt elveszített birtokait, úm. a beregmegyei Kerechen, Hethen, Ad on, Ezteryen és a hevesmegyei Zalok és Tyzazalok birtokokat szolgálataik jutalmául adományul nyerték tőle, bár magukat, uti moris est, iuxta regni nostri consuetudinem beiktattatták, mégis kizárták őket azokból ítélete alapján, amely iuxta decretum nostrum super eo, ut quicunque regnicolarum nostrorum fidelium vei infidelium in uno certo vei brevi termino eisdem assignato ratione quarumcunque possessionum sub nomine infidelitatis inpetratarum coram magistro Iacobo vices speciális nostre presentie in iudicatu gerenti discussionem et finem decisivum causa in eadem recepturus non conpareret, idem non conparens tam fidelis quam infidelis dominyo et proprietate huiusmodi possessionum destitueretur, annak ellenére sújtotta őket, hogy a kérdéses időben in regno Bozne királyi szolgálatban állottak. Mivel az ítéletlevelet személyesen akarta felülvizsgálni, a leleszi konventtel megidéztette az alpereseket 15. napra personalis presentia-ja elé oda, ahol akkor éppen lesz. A konvent az idézést Kerechen birtokon Szt. Gál előtti szerdán (okt. 14.) foganatosította s így a 15. napon (1405. okt. 28.) került sor a tárgyalásra, még pedig in figura iudicii nostre speciális maiestatis. A felperesek ekkor bemutatták a következő három oklevelet: 1.) 1403. dec. 16. (2848. sz.), 2.) 1405. febr. 18. (3661. sz.), 3.) 1405. ápr. 24. (3820. sz.). Az alperesek viszont bemutatták a leleszi konventhez intézett parancsát, amely szerint a Zalok-iaknak visszaadta birtokrészeiket, egyrészt mert a Gwth-iak egy év leforgása alatt secundum nostre maiestatis decretum nem iktattatták be magukat azokba, másrészt mivel a Zalok-iak szerint az egy év eltelte után ők a fej- és jószágvesztés büntetésétől mentesítést nyertek iuxta vim et formám decreti nostri premissi, végül pedig a konventnek a visszaiktatást bizonyító oklevelét. A felperesek a kegyelemlevélnek eredetiben való bemutatását kívánták s mert enélkül nem dönthetett, unacum prelatis, baronibus et regni nostri proceribus iudicantes az oklevél felmutatásának napjául Szt. András nyolcadát (dec. 7.) tűzte ki. Innen a tárgyalást a felek megegyezéséből személyes jelenléte előtt Luca-nap 15. napjára (dec. 27.) halasztotta. Az alperesek ekkor bevallották, hogy sem most, sem máskor a kegyelemlevelet nem tudják előterjeszteni s a felperesekkel együtt ítéletet kértek. Az alperesek a vitás birtokokat, ámbár azokba 1406. jan. 28. visszaiktattatták magukat, mivel a felperesek már jóval előbb 1405. ápr. 10. királyi kegyelem alapján, amely az adományozást követő egy év letelte után is engedélyezte az iktatást, statuáltatták magukat, vigore prescriptarum litterarum nostrarum restatutoriarum ad eorum simplicem querimoniam emanatarum sibi ipsis vendicare et perpetuare non posse, quin potius earum dominyo et proprietate destitui et privari debere ex continentiis prescriptarum litterarum nobis prelatisque et baronibus nostris nobis pro tribunali adherentibus apparebat, ezért a birtokokat a felpereseknek ítélve utasította a leleszi konventet, hogy Péter mester váci kanonok, királyi kancelláriai jegyző, a királyi curia-ból kiküldött királyi ember iktassa be őket a Kerechen, Ezteryen, Adon és Hethyen birtokokon levő részekbe s mert közben az alperesek Egerzalok-i és Tyzazalok-i részeiket elzálogosították, meghagyta az egri káptalannak, hogy ezekbe, elvéve a zálogbirtokosoktól, iktassa be a felpereseket, mindazokat pedig, akiknek a birtokok miatt valami keresetük van, utasítsa az alperesek elleni perre. Mivel a felperesek gyertyaszentelő nyolcadán (febr. 9.), bemutatván a konventnek és a káptalannak az iktatást bizonyító okleveleit, a birtokokat véglegesen nekik ítéli meg, az alpereseknek örök hallga-