Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

ból Paah-ba vezető utat és prope fontem Buhtheskutha appellatum végződik^ A megjelölt fák: 11 tölgyfa, arbores populee vulgo Nyar dicte, rubus Gyerthyan, arbor Gerthyan, arbor Ihar, rubus Ihar, fűzbokor. Hártyán, függőpecsétje hiányzik. *így az eredetiben, ellentétben a 6229. sz. valószínűbb megállapításával. Dl. 42.954. 6246 Júl. 20. (prope villám Mandhyda, XX. die ferie II. p. nat. Ioh.) Ua.-nak ítéletlevele. Zala megye nádori közgyűlésén Aracha-i Bekew fia István előadva, quod nonnulli populi et iobagiones alias in possessione sua Nezele, nunc vero in Egerzegh êpiscopatus Wesprimiensis commorantes in facie eiusdem possessionis sue per extirpationes nonnull? fenilia fieri facere procurassent, bár ő azok használatát more consueto megengedte, most iidem populi episcopales uti rebelles sibi contraveniendo in huiusmodi utensione pratorum iniurias inferrent, azt kívánta, hogy János választott veszprémi püspök tiltsa el a jogtalanságoktól azokat a jobbágyait, akik Nezele birtokon kaszálót tartanak kezükben, mert ellenkező esetben de laboribus dictorum populorum ad dicta fenilia per extirpationem expositis secundum moderamen proborum hominum satisfaceret et sic eadem fenilia suo dominio subiungaret. Mivel az alperes ügyvédje nem tett semmi ellenvetést, kötelezi a püspököt, hogy adja ki jobbágyainak a kért utasítást, ha pedig azok nem szüntetnék meg a jogtalanságokat, felhatalmazza a felperest, hogy a megye egyik szolgabírájával és a zalai konvent kiküldöttjével cum aliis probis viris előre értesítve a jobbágyokat, a helyszínen conscientiose labores eorundem populorum ad extirpationem eorundem fenilium expositas pensari facere sicque ipsis populis debitam satisfactionem de pretio huiusmodi laborum inpendendo eadem fenilia pro se habere valeat atque possit. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 49.840. Rumy cs. lt. 6247 Júl. 20. Gent. János burgundi és Antal brabahti hercegek jóváhagyják a követük és kamarásuk, Pot Renerius lovag által Vencel cseh király megbízottjaival kötött megállapodást, amelynek értelmében a brabanti herceg feleségül veszi Erzsébet görlitzi hercegnőt, ez pedig Zs. utódok nélküli halála esetében a magyar király örököse is lesz. Codex dipl. Mor. XIV. 30. (Bécsi állami lt.) 6248 Júl. 21. Velence László nápolyi király követeinek több kérdésére vonatkozólag megállapítja a választ. Ljubié V. 133. 6249 Júl. 22. (X. die Margarete) A vasvári káptalan Zs.-hoz. 1408. jún. 4. parancsára (6131. sz.) Márton fráter Beel-i apát vasmegyei Magasy nevű birtokát meghatárolta. A határ in fluvio Marchai vocato in quodam dumo Ikurbokor nominato kezdődik, per quandam venam aque eljut ad quandam viam Zergenvtha vocatarn s régi határjelek mellett elhaladva egy hegy oldalán a Zergen birtokot, a Beel-i monostort és a Magasy-i nemeseket elválasztó hármas földhányásnál végződik. A határjárás befejezése után a monostort és az apátot beiktatta ennek Magasy nevű birtokába, kivéve azt a hat királyi hold nagyságú földet, amely fluvium de fonte [.....] fluentem megelőző s quendam lacum követő két határjel közt terül el s ahol Magasy-i István ellenmondott testvére : András diák nevében, noha a jelen levő nemesek a határ megállapítását itt is helyben hagyták. András diákot ellenmondása miatt megidézte jelenléte elé kisasszonynap nyolcadára (szept. 15.). Szakadozott papíron, zárlatán pecsét töredékeivel. Pannonhalmi konvent magán lt. Capsa L. lit. F 4. — Tört. Tár 1903. 356., reg. «25P Júl. 22. (in Marie Magd.) A leleszi konvent bizonyítja, hogy megbízottjával Zs. 1407. aúg. 9. parancsára (5670. sz.) Tódor dux Podolye beregmegyei ispán-