Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Második rész (1407–1410) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 4. Budapest, 1958)

hogy a perjel az előbbinek Nagreth nevű rétjét, az utóbbinak pedig egész Wyíalw nevű birtokát belefoglalta a határokba, amidőn a Zala megye közgyűléséből kiküldött Zenthgyergh-i Bálint mester nádori ember Beel-i László fia Miklós királyi és Byk-i Péter diák fehérvári káptalani emberekkel Thapolcha birtokot meghatárolta. A perjel által kijelölt határ egy völgyben kezdődik, ahol abba egy másik völgy torkollik, a völgyben húzódó úton leszáll ad magnam vallem Vizazo vocatam s ezen keresztül vonulva eljut a Thapulcha-ból vezető nagy útig, majd per médium terrarum arabilium, ubi procurator dicti prioris villám Zuglygeth fuisse dixisset, egy úton elég bővizű forrásig, nádasokon keresztül ad fluvium Thapolcha halad s itt non longe a loco Beler vocato prope villám Hegmagas vocatam végződik. Említve : nyárfa. A káptalan képviselője : Miklós dékán kanonok. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Dl. 94.361. «231 Júl. 16. Mándhida. Ua. kötelezi Kutasi Györgyöt, hogy birtokperében a királyi regestrumból vett másolattal igazolja azt, hogy ő és Sárhajú Pál amnesztiában részesültek. Zala vm. 347., júl. 10. kelettel. (A 6610. sz. okl.-ből.) «232 Júl. 16. (prope villám Mandhyda, XVI. die ferie II. p. nat. Ioh.) Gara-i Miklós nádor előtt Zala megye közgyűlésén az alispánok, szolgabírák és iuratus assessor-ok eskü alatt bizonyítják, hogy Erdewhath más néven Invankafalua a Lypse-i nemeseké volt, Lypse-i László atyja : Miklós pedig az Erdeuhath-ra vonatkozó okleveleket megőrzés végett Lyndwa inferior-i István és János bánokra, valamint Lászlóra bízta, nem tudják azonban sem azt, hogy a birtok miként került idegen kézbe, sem pedig, hogy domini de Lyndwa visszaadták-e az okleveleket. Tartalmilag átírva Perényi Péter országbíró 1415. szept. 27. okl.-ben. Dl. 3565. «233 Júl. 16. (prope villám Mandhyda, XVI. die ferie II. p. nat. Ioh.) Ua. előtt Zala megye közgyűlésén Vathka-i Jakab diák és Dénes fia Miklós eltiltják Vathka-i Jakab fia Györgyöt Vathka birtok szántóföldjeinek, erdeinek, rétjeinek elfoglalásától és hogy ott szőlőt ültessenek. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 92.321. Festetics cs. lt. «234 Júl. 16. A vasvári káptalan előtt Lengyeli Péter és társai megosztoznak Vorhota, Ságod és Ebergény birtokokon. Zala vm. II. 350. (Vasvári káptalan lt.) «235 Júl. 17. A veszprémi káptalan Zs.-hoz. Magasi András öt év óta jogtalanul használja a (bakony)béli apátnak Garai Miklósnál bérben levő birtokát. Pannonh. rendt. VIII. 426. 6236 Júl. 17. Terebes. Zemplén megye Zs.-hoz. Jún. 6. parancsára (6140. sz.) a vizsgálatot elvégezte. Sztáray II. 53. (Dl. 85.572.) 6237 Júl. 17. Velence 30 tagú bizottságot küld ki egy igen fontos ügy megvizsgálására. Ljublé V. 130. «238 Júl. 18. (in Dees, f. IV. a. Marie Magd.) Janaktelke-i Péter fia Antal és Zenthlwan-i János fia István, Belsőszolnok megye szolgabírái bizonyítják, hogy a Bethlen-i János mester kérésére kiküldött fenti Janaktelke-i Antal megállapítása szerint Apa fia Miklós mester Karachontelke-i jobbágyai Maion birtokhoz tartozó földet lefoglaltak és azt felszántották. Papíron, hátlapján két gyűrűspecséttel. Dl. 62.777. Bethlen cs. lt. 6239 Júl. 18. Velence elhatározza, hogy László nápolyi király követeivel tárgyalásokba bocsátkozik Dalmácia felől. Ljubic V. 131. 6240 Júl. 18. Ua. felhatalmazza a dogét, hogy László nápolyi király követeivel Zara és a király hatalmában levő területek átvételéről tárgyaljon. Ljubic V. 132., kiv.