Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

unokanővérének : Margitnak, Olchwar-i János fia András feleségének a hevesujvármegyei Istenmezey, Zederyes s a borsodmegyei Gommonna birtokokban levő birtokrészek felét határaik között a Tharna folyón levő malommal együtt, amelyeket az apjától, Istenmezey-i Péter fia János fia Istvántól örökölt. A birtokok ugyanis forent emptionales et exeo ad prefatam dominam Margaretham tanquam verum heredem masculinum iuxta regni huius consuetudinem approbatam forent devolute eandemque sic quemadmodum ipsum Iacobum tangere dinoscerentur. Mátyás király 1465 jún. 22. okl.-ből. Dl. 16.751. 440 Aug. 4. Esztergom. Zs. Stibor vajda pozsonyi ispánhoz. Szolgáltasson igazságot Várkonyi Istvánnak, akinek négy jobbágyától Bősi Ördög János 17 lovat és 32 marhát elvétetett. Hazai Okmt. I. 294. (Dl. 48.403. Amadé cs. lt.) 441 Aug. 4. Visegrád. Bebek Detre nádor elhalasztja a nyúlszigeti apácáknak Taksony birtok határjárása alkalmával Péter váci püspökkel támadt perét, amelybe ez a csanádi apátot is bevonta. Fejér X/2.819., hibásan és hiányosan. — Bártfai Szabó : Pest 111., reg. (Cornides másolatából.) Az eredeti : Dl. 8528. Ebben : Petro custode conventus, Gregorium filium Iohannis de Chiglow, Zenthersebet, Demetrio litterato, de Turoch, silvam Harazth vocatam a Danobio, iuxta locum Zechteleke, silvam Veik Medes Nyaras vulgo vocatam, consortis Merche voyuode, consortem Merche woyuode, Petro de Kouachy, memoratus procurator dicti domini episcopi. 442 Aug. 6. (in Wyssegrad, VI. die oct. Iacobi) Pelseuch-i Bubek Detre nádor a győri káptalanhoz. János esztergomi érsek nevében Jakab mester Szt. Jakab nyolcadán (aug. 1.) a káptalan és Komárom megye okleveleivel igazolta, hogy megállapításuk szerint Sakalos-i Korchy (dictus) Péter fia Domokos a nagyböjtben társaival éjjel fegyveresen az érsek Tamás fia Lőrinc nevű Zakalus-i jobbágyának házára törve ennek feleségét : Erzsébetet elhurcolta, abductamque tamquam adulter in domo sua in concubinam conservasset et conservaret thorum Iegitimum ipsius Laurentii per hoc violando, a házból többféle holmit magával vitt, Lőrincet és a többi jobbágyot pedig halállal fenyegette. Az alperes ártatlanságát hangoztatva kijelentette, hogy kész az ügyet a szomszédos nemesek közös tanúvallomása alá bocsátani. Az érsek ügyvédje a javaslatot elfogadta, kérte Sakalos-i atyjának : Péternek kihallgatását, sőt perdöntő párbajt is felajánlott, ezt azonban az alperes visszautasította. Szt. István király nyolcadán (aug. 27.) Zakulus birtoknak a megye sedes iudiciaria-jára in villám Komaroniensem összegyűlő szomszédai körében, először Korch Pétert hallgatva ki, tartson közös tanuvallatást s jelentését a nyolcadik napra terjessze eléje. Papíron, zárlatán pecsét nyomával. Primási világi lt. Lad. C. f. 2. nr. 20. O. L. Fkgy. 443 Aug. 6. (f. VI. p. ad vinc. Petri) A leleszi konvent Zs.-hoz. Zechen-i Frank országbíró 1400 júl. 19. Zechen-ben kelt parancsára megbízottja, János diák subnotarius és a királyi ember Ruzka-i J[akab] fia István és János fia András Nagdobron nevű birtokát, bár Gergely diák és más Kysdobron-i nemesek nem jelentek meg, felbecsülve, ott in toto sexaginta populosas et quatuor sessiones désertas, capellam ligneam cum turri lignea et sepultura, molendinum duarum rotarum, que in pulsu aquarum a parte inferiori pelluntur vulgo Alolchapomalon et quinque clausuras pisscium Wez vocatas találtak, a szántóföldeket pedig unacum aliis probis et nobilibus viris tune inibi adherentibus non mensurando, sed visu considerando ad tria aratra, silvas glandinosas ad sex aratra regalis mensure et prata in facie ipsius possessionis existentes ad decem et novem falcastra estimassent. Ezután felszólították Gergely diákot és a többi Kysdobron-i nemest, hogy a birtokból bírság fejében kezükön levő részért becslésük alapján fogadják el a Ruzka-iaktól a váltságösszeget, azok azonban