Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

necnon ad universas res suas et bona tam apud ipsum quam apud manus aliénas habitas et existentes, mivel gyermekkorától fogva, jó és rossz időkben egyaránt, védelemben részesítette életét és javait. Zs. 1402 okt. 5. okl.-ből (1959. sz.) 328 Jún. 6. (in penthec.) László turóci prépost és a konvent előtt a Muthna-i és Chepchyn-i nemesek, ú. m. Gyula fiai : István és Tamás, Craz János fia Mihály, János fiai : Miklós, András és Balázs, Batyz fia Bálint, Balázs fia Pál, Vladar fia Benedek, Tamás fiai : Zadon, Gergely és Lukács, magnus István testvérével : Imrével és fiaival együtt többi osztályos atyafiuk nevében is hozzájárulnak ahhoz, hogy longus János (Hanus longus) iudicatum Rychter vocatum in plantatione possessionis eorum Sceclenner vocate habitum megvásárolja a maga és fiai : László, Imre részére Nyclos Vngstim korábbi advocatustól pro ducentis et viginti florenis in auri specie promptis et paratis a turóci konvent 1360 júl. 26. oklevelében foglalt jogokkal, szabadságokkal és jövedelmekkel együtt. Kikötik azonban, hogy divisio iobagyonum ipsorum nobilium in eadem plantatione per ipsos dudum facta, illa in suo statu pristino debeat remanere et si aliquis ipsorum portionéin suam desolatam fecerit, tune super ipsum Hannus Rychter vei super ipsius filium culpam inponere non haberet. Hoc adiungendo, quod illám terram, que ad ipsam advocatiam pertinuit ab antiquo, quam ipse inter se divisam haberent, eisdem reddere, reinvenire et restituere teneantur. Hannus Rychter kérésére megígérik továbbá, hogy mivel ipsorum nobilium esset copya multa, maguk közül közös akarattal két megbízottat választanak, akik a többiek segítségével az advocatust és az ottani népeket kötelesek mindenki ellen megvédeni. Végül quilibet iobagyo in dicta plantatione commorans speciali et domino suo solus débet munera aportare ita, quod dictus Hanus Rychter vei filii sui non habent facere quitquam muneribus cum predictis. Hártyán, függőpecséttel. Körmöcbánya (Kremnica) város lt. Tom. I. fons 11. fasc. 1. nr. 2. 0. L. Fkgy. 329 Jún. 7. (Prage, II. die penthec.) Zs. Fedemes-i Zobonya fia Miklós mesterhez, Bars megye ispánjához. Kistapolchaan-i Péter fia Gergely esztergomi kanonok, boszniai olvasókanonok panasza szerint, amelyet a maga és testvére : János, unokatestvérei : Kistapolchaan-i András fia Imre és Ebedech-i Lázár nevében terjesztett elő, abból az alkalomból, hogy gonosztevők kereskedőket fosztottak ki, elfoglalta s ma is kezében tartja valamennyi birtokukat, ezer aranyfrtnál is nagyobb értékű javaikat pedig elvitte azokból, holott ők a nemesek és ignobilisok bizonysága szerint teljesen ártatlanok. Azonnal adja vissza az elfoglalt birtokokat és az elvitt javakat sine dampno ac diminutione. Vonakodása esetén Bubeek Detre nádor fogja, miután vizsgálat alapján meggyőződött a panaszosok ártatlanságáról, a szükséges és alkalmas eszközökkel engedelmességre kényszeríteni auctoritate nostra presentibus ei in hac parte specialiter attributa mediante. Papíron, a szöveg alatt papírfelzetes titkos pecséttel. Dl. 8565. (F.) 330 Jún. 7. Visegrád. Szécsényi Frank országbíró végleg Terjéni Péternek ítéli meg azon (hontmegyei) palásti birtokrészt, amelybe a sági konvent már be is iktatta. Palásthy I. 199. (Palásthy-Nedeczky cs. lt.) 331 Jún. 7. Róma. IX. Bonifác pápa György zágrábi egyházmegyei clericust, aki a pécsi egyetemen egyik társát megölte, mentesíti tettének következményei alól. Mon. Vat. 1/4. 219. — Békefi : Pécsi egyetem 130., reg. 332 Jún. 7. Ua. megerősíti Welken-i Jakab győri egyházmegyei papot a lavanti püspöktől nyert sanktfloriani plébánia birtokában. Rep. Gernu II. 548., reg.