Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)
vagy alispánja előtt mentesíti őt keresetétől. Ha azonban nem tenné le az esküt, Semyen-i tartozik Dobrach-inak quinque ulnas pani brevi Leuni (Lewny) similiter quinque ulnas panni Bochemicalis adni a vicarius által meghatározandó napon. Papíron, két példányban, hátlapjukon gyűrűspecsét nyomával. Dl. 53.323. Kállay cs. lt. 4797 Jún. 6. ([in] Gymes, die trinitatis) [Gymes-i Forgách Péter Nyitra megye ispánja] vicecomitibus nostris Nitriensibus et perambulatoribus comitatus Borsiensis. Mivel Baradyan-i Vince fia Salamon mestert mentesítette attól, hogy a jelenlegi exercitualis expeditio-ban részt vegyen, [a hadjáratból való távolmaradása miatt] birtokait ne merjék megterhelni. Hiányos papíron, a szöveg alatt gyűrűspecsét töredékével. Dl. 42.888. 4798 Jún. 7. (Bude, f. II. p. trinit.) Zs. Kusal-i Jakch fia György volt tárnokmester fiának, János aule nostre iuvenis-nek szolgálataiért őt, atyját, testvéreit : Lászlót, Mihályt és Dénest, nagybátyját : Jakch fia Istvánt, ennek fiait : Mihályt és Lászlót kiveszi valamennyi birtokukon lakó népeikkel és jobbágyaikkal együtt mindazon megyék comes parochialis-ainak és szolgabíráinak hatásköre alól, amelyekben possessiones, hereditates et proprietates quasvis habere dinoscuntur és őket közvetlen a maga és személyes jelenléte, továbbá a nádor, az országbíró és az erdélyi vajda bírósága alá rendeli. A Kusal-i nemesekkel szemben tehát keresetével a megyei bíróság előtt senki sem léphet fel, népeikkel és jobbágyaikkal szemben pedig igazát mindenkinek in presentia dominorum eorum vei officialium ipsorum kell keresnie, amit ha nem nyerne el, őket s nem a jobbágyokat kell in nostram aut predictorum iudicum presentiam megidéztetnie. Zs. 1416 okt. 21. okl.-ből. Erdélyi Múzeum lt. Wesselényi cs. lt. 74. 4799 Jún. 7. (in Zenthemreh, II. die oct. penthec.) Nadan-i László és Strigh-i Péter erdélyi alvajdák az országbíróhoz. Megbízottjuk és az erdélyi káptalan kiküldöttje, mint a káptalan jelentéséből kitűnt, megállapították, hogy Ilye-i Sándor fia Dénes mester Nadazd birtokra és a hozzátartozó falvakba jőve, ott mutallationes 1 manuum et pedum okozott, majd Folth-i László fia Kelement, Zadorlaka-i Máté fia Pétert kizárta azokból, valamint őket közösen illető öröklött és bírói úton visszaszerzett többi birtokukból, főleg Zan-ból és Husna-ból, valamint tartozékaikból s a birtokokat most fia : János tartja kezében ; ezt Zadorlaka-i és Folth-i kérésére fel kellett volna szólítaniok, hogy ossza meg velük a birtokokat, azonban nem merték személyesen felkeresni, mivel a korábban ugyanebben az ügyben eljárt Kemend-i Balázs vajdai embert halálosan megsebesítette ; így máj. 15. csak Folth-on levő birtokrészén idézték meg pünkösd nyolcadára (jún. 6.). A panaszosok kérésére unacum partis Transsiluane nobilibus habito consilio diu laborando Ilye-i Jánost Kemend-ivel szemben in quinquaginta marcis gravis ponderis, a káptalani megbízottal szemben in decem marcis fini auri elmarasztalták s kötelezték, hogy a birtokokat ossza meg a felperesekkel, maguknak pedig száz márkát fizessen. Mivel az alperes kérte, hogy a pert terjesszék fel eléje a királyi curia-ba s mert másnap Henrik fia János erdélyi vajda nevében famulusa, magnus Miklós megismételte a kérést, az ügyet ítéletükkel együtt Szt. János születése nyolcadára (júl. 1.) átküldik hozzá, elrendelve, hogy ítéletét az alperes Szt. Mihály nyolcadán (okt. 6.) mutassa be előttük. *így az eredetiben. Szécsényi Frank országbíró 1407 júl. 28. okl.-ből (5646. sz.)
