Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

4245 Nov. 12. (in Wyssegrad, II. die Martini) Zs. a nyitrai káptalanhoz. Tartson vizsgálatot Elephanth-i András fia Mátyás és István fia László panaszára, amely szerint Karlowtheleke nevű birtokukat Zechen-i Frank országbíró parancsára familiarisa : Been-i László és Mereche-i officialisa : Hodaz-i János Nadas-i Salamon fia László és Horchfia Cherne tanácsából és segítségével a Mereche-i és Kysre[p]en-i jobbágyokkal és népekkel együtt Szt. Mihály-nap (szept. 29.) körül elfoglalták és felszántották s ha a panasz helytállónak bizonyul, idézze meg az országbírót négy familiárisával együtt különös jelenléte elé. A nyitrai káptalan 1405 dec. 1. okl.-ből. Dl. 9085. 4246 Nov. 12. (in Vissegrad, XXXVIII. die oct. Michaelis) Zechen-i Ffrank országbíró ítéletlevele. 1399 szept. 8. Zenthgyurgh-i Péter fia Tumpmel (Thumpmel, Tumplinus) mestert hatalmaskodás miatt fej- és jószágvesztésre ítélte, birtokait kétharmad részben a maga, egyharmad részben perbeli ellenfele, Bews-i Vrdvgh (dictus) István javára foglalván le, ez azonban, amint panaszát 1405 Szt. György nyolcadának 49. napján (jún. 18.) előadta, elégtételt nem kapott sem Tumpmeltől, sem testvérétől, Groffh (dictus) Pétertől, akire halála után a birtokok iuxta regni consuetudinem szállottak. Zenthgyurgh-i Péter, akit kérésére megidézett, Szt. Mihály nyolcadán (okt. 6.) azzal védekezett, hogy testvére : Thumpmel elégtételt adott super onere facti potentialis s ő az erről szóló oklevelet, noha többi oklevelükkel együtt Tumpmel halála után özvegye Csehországba vitte, kész visszaszerezni és későbbi határnapon bemutatni. ítéletében kötelezi tehát Groffh Péter mestert, hogy a nyugtató levelet, akár peres úton, akár másképpen megszerezve, Szt. György nyolcadán (1406 máj. 1.) mutassa fel előtte. Zs. 1407 márc. 7 okl.-ből (5346. sz.). 4247 Nov. 13. (in Wysegrad, XXXIX. die oct. Michaelis) Zs. ítéletlevele. Volentes de incomoditatibus et dispendiis ecclesiarum regni nostri, quarum verum gerimus patronatum, regia liberalitate providere, a prelátusok és bárók tanácsából visszavonta universas donationes seu feudales locationes quarumvis possessionum seu prediorum ipsarum ecclesiarum, amelyeket az egyházak, főleg monasterium beati Martini confessons sacri montis Panonie presidens-ei és gubernátorai tettek, ennek kormányzója, Dosa fráter és a konvent kérésére pedig utasította a győri káptalant, hogy szólítsa fel Almas-i Ferenc phisicus fia Miklós mestert a komárommegyei Almás birtoknak, amelyet valamelyik apáttól és a konventtől in feudum kapott, visszaadására s vonakodása esetén idézze meg speciális jelenléte elé 1400 nagyboldogasszony nyolcadára (aug. 22.). A káptalan, mivel Almas-i távollétében felesége megtagadta a birtok visszabocsátását, az idézést foganatosította, azonban az alperes nem jelent meg sem az első határnapon, sem Szt. Mihály nyolcadán (okt. 6.), mindenszentek nyolcadáról (nov. 8.) pedig azért maradt távol, mert királyi oklevél bizonysága szerint a Prokop morva őrgróf elleni hadban vett részt. így csak 1401 vízkereszt nyolcadán (jan. 13.) kapott felszólítást oklevelei bemutatására, ennek az utasításnak azonban hamvazó szerda nyolcadán (febr. 23.) távol maradása miatt nem tett eleget. Húsvét nyolcadáról (ápr. 10.) a per tárgyalása expeditio exercitualis címén Keresztelő Szt. János születése nyolcadára (júl. 1.), innen pedig az alperes ismételt kérésére nagyboldogasszony, majd Szt. Mihály nyolcadára (aug. 22. és okt. 6.) halasztódott. Ekkor a felperes bemutatta 1399 jún. 19. oklevelét (Zs. O. I. 5867.), az alperes pedig a következő két oklevelet terjesztette elő a győri káptalan 1401 okt. 2., illetőleg szept. 25. átiratában: 1.) 1365 febr. 23. Szigfrid pannonhalmi apát és a konvent a komárommegyei Nezmel falu mellett