Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)
Domokos leánya lemond a Tyrnauia-i klarissza apácák javára Gezth birtokról, amelyhez azok nagyapjának, Gezth-i Kenéz comes-nek halála után királyi adományból jutottak, viszonzásul azonban 26 nehéz dénármárkán kívül megkapja tőlük a nyitramegyei Kyurth falut és a lakatlan Besenew nevű terram seu sessionem ville habitatoribus destitutam. 2.) 1359 máj. 22. A nyitrai káptalan előtt a Tyrnauia-i apácák nyolc márkát fizetnek Miklós diák feleségének. — Berench-i ekkor kijelentette, hogy a birtokok, bár per completiones terminorum nyerte azokat el, a következő oklevelek alapján is őt illetik meg : 1.) 1352 jan. 4. Buda. Lajos király Jobbagy fia Mihály fia Besenew (dictus) Jánosnak és három férfi testvérének adja az utódok nélkül elhalt Gezth-i Kenéz fiai : Fülöp és Péter pozsonymegyei Gezth, Paldy és a nyitramegyei Kyurth nevű birtokait. 2.) 1373 nov. 13. A pozsonyi káptalan előtt Bissenus János mester eltiltja a királyt néhai Kenéz comes pozsony- és nyitramegyei birtokainak adományozásától. (Mindkettő Zs. 1396 máj. 31. átirataiban.) 3.) 1392 jan. 5. Mária királynő (Zs. O. I. 2348.). Egyszersmind kijelentette, hogy ő Bissenus János nővérének a fia. Bár Lajos király 1352. Gezth, Paldy és Kyurth birtokokat Bissenus Jánosnak adta, Mária királynőtől pedig 1392. azokat királyi hozzájárulás nélkül Berench-i István kapta meg, mivel 1359. Gezth csere gyanánt az apácákhoz jutott s azok ettől kezdve a törvénykezési határidők kiteltéig kezükben tartották, Bissenus János pedig Lajos király adománya ellenére sohasem lépett a birtokokba és nem iktattatta be magát a törvényes időn belől, de ha netán ez meg is történt volna, a birtokokat tamquam unica persona absque consensu regié maiestatis nem adhatta Berench-i Istvánnak, sicque et ex causis preallegatis prefata possessio Paldy vocata, in cuius scilicet facto nulla partium aliquod evidens documentum, per quod scilicet ipsi eandem apropriare valerent, allegare seu producere posse, iuri nostro regio pertinere debere prefataque possessio Gezth virtute prescripte concambialis permutationis additamentique prescripti memoratis religiosis dominabus sanctimonialibus adiudicari et modo subscripto statui debere nobis, prelatis, baronibus et regni nostri nobilibus in adiudicatione ipsius cause nobiscum existentibus videbatur, ezért Paldy-t uti ius nostrum regium az apácáknak új adományul adta, Gezth-et pedig ugyancsak nekik ítélte oda, utasítva a pozsonyi káptalant beiktatásukra. Mivel Szt. Mihály nyolcadán (okt. 6.) Jwnkher (dictus) Péter cívis civitatis Tyrnauiensis az apácák nevében bemutatta a pozsonyi káptalan oklevelét, amely szerint megbízottja az apácákat Gezth és Paldy birtokokba Iste-i Mese fia János, a királyi curia-ból kiküldött királyi emberrel együtt (júl. 14.) beiktatta, nem véve figyelembe Berench-i Bissenus István ellenmondását, a két birtokot véglegesen az apácáknak ítéli meg. Hártyán, kettétört kettős függőpecséttel. Dl. 9104. 42i3 Okt. 21. (f. IV. p. Luce) Feljegyzések Pozsony városkönyvében. — Item Iacobus Cristan obtinuit super yll Hërtel et Simonem de Haymburga XXXIII florenos auri pecunie capitalis, super quam XXVI libre denariorum parve monete pro usura inter iudeos accreverunt. — Item Iacobus Cristan obtinuit XX libras denariorum parve monete super relictam Stabenentlini et débet esse primus expeditor de omnibus bonis ipsius. — Item Iacobus Cristan obtinuit domum Anne super cellarium vocate pro XVILJ. libris denariorum parve monete, quam domum idem Iacobus plenam vendendi habét facultatem. — Item Michael Mader et Martinus Trappisch promiserunt fide ipsorum mediante Iacobo Cristan, quod ipsi unum versus Aquisgranum peregrinando dirigere ad carnisbrivium proxime affuturum volunt sub pignore omnium eorum bonorum. — Item
