Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

quo ad portionem nostram solummodo salva portioné partis adverse. Egyszersmind megtiltja alispánjának, mint a homagium-ok és bírságok behajtójának, hogy Posa fiait háborgassák. Papíron, a szöveg alatt gyűrűspecséttel. Dl. 92.247. Festetics cs. lt. 4165 Szept. 25. Hohenfels Walter zálogul leköti feleségének 2000 magyar aranyfrtnyi hitbére fejében Jutendorf várat. Oberbayerisches Archiv für vaterlandische Geschichte. München. 76. (1950.) 94., reg. (Pöttmes lt.) 4166 Szept. 26. Puchaim Albert Sopronhoz. Ne támogassa ellenségeit s ne engedje meg gyülekezésüket területén. Házi 1/1. 281. 4167 Szept. 27. A fehérvári káptalan Zs. szept. 8. parancsára (4145. sz.) az iktatást elvégzi. Károly : Fejér vm. V. 633. (Batthyány cs. lt.) 4168 Szept. 28. (in descensu nostro campestri iuxta castrum nostrum Zokol, in vig. Michaelis) Zs. vicecomiti comitatus Symigiensis in persona viri magnifici Martini Ders dapiferorum nostrorum magistri et comitis dicti comitatus constituto és a szolgabírákhoz. Tapson-i Anthimus fia János és Bathyan-i György mester özvegyének perében ne tegyenek semmiféle intézkedést, amíg nem tárgyaltak urukkal, az ispánnal, akit a teendők felől teljes mértékben ellátott utasítással. Tapson-i eddig is az ő akaratából maradt a birtokokban. Papíron, a szöveg alatt pecséttel. Batthyány cs. lt. Acta Antiqua. Alm. 3. lad. 3. Atád nr. 36. (F.) 4169 Szept. 28. körül. A prágai egyetem bölcsészeti kara Szomolnoki Dénest borostyánkoszorúsi vizsgára bocsátja. Mon. Prag. 1/1. 386. (Prágai egyetem lt.) 4170 Szept. 29. (in descensu nostro campestri iuxta castrum nostrum Zokol vocatum, in Mychaelis) Zs. a prelátusok és bárók tanácsából Iswpa-i Németh (dictus) Miklósnak adja szolgálataiért, amelyeket főleg a legutóbbi zavaros időkben hűségén maradásával teljesített, a Saruswar királyi várhoz tartozó sárosmegyei Adamfelde birtokot, amely csak öt sessio terjedelmű. Zs. 1406 ápr. 20. okl.-ből. Dl. 9077. 4171 Szept. 29. (Byhigii, in Mychaelis) Zs., miután Ztanech filius Galli de Zakalyan, Stephanus filius Pauli de Kolunych, Georgius de Zmolyan, Phillippus filius Palach de Zregyane, Bnysa de Vezelen de Biligh nobiles generationum terre nostre seu districtus Pezeeth vocati suis, necnon universorum et singulorum nobilium et hominum generationum Colunych predicte et eius pertinentiarum Gylnycha, Cherchichi, Hranolupi, Ochygowo, Wdynychi, Vzwachichnycha, Brannyk, Lubichi, Zmolyane, Chilopechi, Horzonichi, Zakalyane, Goztichynalowka, Bilichi, Ztynyane, Lyponchi, Lohonichi, Bowlichi, Zregiane, Gora, Bobouchy, Wlch, Busane, Breztye et Kerneuzy vocatarum in dicta terra seu districtu de Pezeeth habitarum et existentium nominibus et in personis előadták, hogy felsorolt falvaik és nemzetségi birtokaik közül egyeseket akkor, amidőn a törökökkel sub castro maioris Nykapolis vívott csatából tengeri úton hazatérve Dalmáciában partra szállott, híveinek adományozott, másokat pedig magának megtartott, bár ők azoknak a régi szent királyoktól, főleg Károlytól és Lajostól nyert privilégiumaik alapján békés birtokában voltak, tekintetbe véve, hogy a panaszosok a bosnyákoktól sokat szenvedtek és már a végső Ínségbe jutottak, azoknak elnyomása alól felszabadulva pedig önként ad grémium nostrum menekültek, valamennyi birtokukat visszaadja nekik, érvénytelenítve minden, főleg a Dobrauchich Radaak és Wlatichich Péter és Wayko részére kibocsátott adománylevelét. A zágrábi káptalan 1422 dec. 4. okl.-ből. Dl. 9078.