Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

4149 Szept. 12. (in villa Apagh, sab. a. exalt. crucis) Iacobus de Keche in persona magistri Petri de Daby vicecomes comitatus de Zabolch és a négy szolgabíró Zs.­hoz. Bírói székükön felmutatták előttük jún. 19. Budán kelt oklevelét, amellyel elrendelte Kallo-i Leukus fia Miklós valamennyi perének bírság nélkül Szt. Mihály nyolcadára (okt. 6.) halasztását. Nos itaque vestre excellentie semper parère cupientes, ut tenemur, sed séries dictarum litterarum vestre excellentie in hac parte observare nequeuntes, quia alias litteras vestre serenitatis super satisfactione mortis Melchioris de Anarch nobis exhibitas ultimo vidimus fore emanatas. Igitur quid super hoc fieri debeat, in arbitrio vestre sublimitatis^ relinquatur. Papíron, zárlatán négy pecsét nyomával. (F.) Az évszám, amelyet az oklevél nem tüntet fel, Szabolcs megye 1405 aug. 29. oklevele (Dl. 53.254.) alapján állapítható meg. Eszerint Kallo-i Leukus fia Miklós az Anarch-i egyház temetőjében megölte Anarch-i István fia László testvérét: Menyhértet. Dl. 56.538. Kállay cs. lt. 4150 Szept. 12. Padua előtt Pál szerémi püspök megbízza Simon de Matafaris de Iádra jelen­létében Magyar János szabót, hogy hajtsa be Magyarországi János paduai stipendiarius-on követelését. Századok 1897. 786. (Gloria : Monumenti 2301. sz. után.) — Veress : Padua 6. 4151 Szept. 12. Eugénia fejedelemnő elismeri, hogy a ragusai Misetics Vuksa megfizette a rudniki és pobreskai vámok bérleti díját. Jirecek 50. (Ragusa lt.) 4152 Szept. 13. A leleszi konvent Zs.-hoz. Aug. 29. parancsára (4122. sz.) vizsgálatot tartva megállapította, hogy Pazonyi László s Várdai Mihály, Pelbárt, bár a hadba vonulásukra hivat­kozva halasztatták el perüket, a hadjáratban nem vettek részt. Zichy V. 415. (A 4249. sz. okl.-ből.) 4153 Szept. 14. (Byhygii, in exalt. crucis) Zs. azon 1333 aranyfrt fejében, amelyért néhai Losonch-i István bánnak és feleségének Kereszegh várat tartozékaival lekötötte, majd azért cserébe az özvegynek élte tartamára előbb a somogymegyei Segusd királyi opidum-ot simulcum tributis et ceteris pertinentiis eiusdem uni­versis demptis tribus possessionibus Totayd, Sabaoth et Wthues vocatis ab eodem opido sequestratis et per alias litteras nostras magistro Georgio parvo de Kwua­gowrs coílatis, később opidum Vereuche vocatum in regno nostro Sclauonie habitum cum iurisditione comitatus et decimis, tributis ac universis ipsius perti­nentiis, quibus idem opidum Vereuche cum dictis iuribus, iurisditionibus et pertinentiis universis per reginales maiestates aut quoscumque alios tentum extitit et possessum, adta, felhatalmazva, hogy végrendeletében teljesen szaba­don intézkedhessek felőle, most Vereuche mezővárost visszavéve, a nógrád­megyei Bwyak királyi várat adja neki minden tartozékával, köztük tributo in Hathwan ab antiquo exigi consueto más vámokkal és jövedelmekkel együtt ugyancsak élte végéig s ugyancsak szabad végrendelkezési joggal. Egyszersmind hozzájárul, hogy a várat azok, akikhez a végrendelet értelmében kerül, mind­addig kezükben tarthassák, amíg az említett összeget vissza nem kapják, kiköti ellenben, hogy az özvegy, ha férjhez menne, ugyanannak ellenében köteles vissza­adni neki. Végül kötelezi magát, hogy a várat in iudicio et extra iudicium bizto­sítani fogja birtokosai számára minden igénylővel szemben. A szöveg élén jobb felől : Relatio domini Clementis sumpme cancellarie regié maiestatis vicecan­cellarii. Hártyán, a szöveg alatt papírfelzetes pecséttel. Batthyánv cs. it. Acta antiqua. A!m. 3. lad. 3. Atád nr. 27. (F.) 4154 Szept. 14. A leleszi konvent előtt Nagymihályi János zempléni alispán és testvérei zemp­lénmegyei sztankóci részbirtokukat familiárisuknak, a Nagymihályban lakó Nagy Pál sub­vicecomesnek adják. Sztáray II. 48. (A leleszi konvent 1785. átíró okl.-ből.) Az eredetiben (Leleszi konvent orsz. lt. Acta a. 1405. nr. 29.) : Ewdyn, Naghmyhal. (F.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom