Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)
3811 Ápr. 18. Ragusa Mara fejedelemnőhőz és fiaihoz. Adassák vissza egyik kereskedője áruját, amelyet másnak a tartozása miatt egy török lefoglaltatott. Pucic I. 61. 3812 Ápr. 19. (Roma) VII. Ince pápa Galvicza-i (dictus) Mártonnak, a zágrábi egyházmegyei Szt. Márton-plébániaegyház rectorának gyóntatóválasztási engedélyt ad. Vatikáni lt. Regesta Datariae Innoc. VII. Anno I. libro misto (Fraknói). 3813 Ápr. 20. (Bude, f. II. p. pasce) Zs. Peryn-i Péter volt székelyispánhoz. Hajtsa végre határozatát és rendelkezését, amelyet még itt tartózkodása alkalmával a prelátusokkal és bárókkal egyrészt Dragh fiai, másrészt Balk fiai ügyében hozott. Ceterum castra et fortalitia nostre maiestatis erga vos habita victualibus bene muniatis, in eorum etiam ruinis reformando munientes, corroborantes et fortificantes vos in partibus Moromorosyensibus et Castro Nyaláb appellato. Papíron, zárlatán titkos pecsét nyomával. Az oklevél, amely az évszámot nem tünteti fel, az 1403—1410 használt pecséttel van megerősítve, 1403—1404 azonban nem kelhetett, mivel Zs. akkor nem tartózkodott Budán. Tartalma szerint összefügg Perényi máramarosi ispánságával, ennek pedig legkorábbi említése 1405 jún. 3.-ról ismeretes. Bár 1406-ra is lehetne tenni keltét, figyelemmel arra, hogy Nyalábvárat Perényi 1405 márc. 8. nyerte adományul, indokoltabb 1405 mellett dönteni. Dl. 71.202. Perényi cs. lt. — Századok 1894. 507., az első rész 1402. évi kelettel. 3814 Ápr. 22. A váradi káptalan Debreceni László (bihar- és szabolcsmegyei) birtokaiból kihasítja leányainak a negyedet. Zichy VI. 357. (Dl. 78.627.) 3815 Ápr. 23. után (f. V. p. pasce 1 ) Az esztergomi káptalan bizonyítja, hogy két kiküldöttje és Kowar-i Pál mester nádori ítélőmester a nádor utasítására Gwnyew és Néma birtokokat a korábban kijelölt határjelek mentén körüljárva in Danobio sex insulas antiquas Fewenyes, Kerthuelyes, Cheyn, Kyschenen, Zathonzygethe ac Zelebechzygethe preterea ex parte annotate possessionis Gwnyew septimam noviter factam, ex parteque prefate possessionis Néma secus dictam insulam Fewenyes octavam in parva quantitate, item loca piscatoria usonum Felthanya, Kuzepthanya, Farkthanya, Gywrewthanya et Nagthonya találtak, az iktatást azonban mégsem hajtották végre, mert a Nema-i Kolos (dictus) Jakab özvegye és fia : Ambrus mint alperesek által bemutatott oklevél szerint a határjelek megállapítása előtt Néma birtokhoz bizonyos Duna-rész és egy sziget, sőt a felperes Genyew-i Tamás fia János leánya : Apolina által mutatott egyik vizafogó-hely is tartozott, a Dunának nagyobbik fele Genyew birtok felől, a kisebbik Néma birtok felől folyt, az újonnan kijelölt határok in medio Danobii Vas birtok mellett és fölött, valamint Genyew és Néma birtokok alatt kezdődtek s a Szt. Márton-egyház Aswanthw nevű földjén végződtek, amivel szemben a felperes azt állította, hogy az alpereseket a Dunából semmi sem illeti meg. Ily módon az iktatást elmellőzve az ügyet döntés végett a nádor és a többi báró elé terjeszti. Tartalmilag átírva Garai Miklós nádor 1411 márc. 31. oki.-ben, amelyet Bátori István országbíró 1435 ápr. 29. oklevele tartott fenn. l A határjárás első napja. Dl. 44.031. 3816 Ápr. 24. Visegrád. Zs. megengedi, hogy Tamási János erdélyi vajda halála után birtokai Szekcsői Herceg Lászlóra és Istvánra szálljanak. M. Tört. Tár VI. 29. (Zs. 1411 júl. 12. okl.-ből.) Zomlini Gábor hamisítványa. Vö. Werbőczy : Hármaskönyv II. 14. 58. §. 3817 Ápr. 24. (in Zechen, f. VI. p. passce) Zechen-i Frank országbíró előtt Itheu (dictus) Jakab felesége : Katalin és Haynal (dictus) Miklós fia Imre felesége : Nesta Kuesd faluban lakó provide domine elismerik, hogy testvérük : Ithou (dictus) György haláláért, akit Marchaly-i Oth fia Miklós fia István, Pribel-i
