Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

112 Febr. 27. (Strigonii, f. VI. p. Mathye) Zs. Kouar-i Mátyás fia Pál mesternek és Theryen-i János fia Péternek cserébe adja hontmegyei Zemered nevű birtokukért, amelyet kérésére örökre átengedtek neki, a Dobronywa királyi vártól elcsatolt Dyuche királyi birtokot és a hozzátartozó Lehota és Thopolcha prediumokat. A szöveg élén jobb felől és a pecsét alatt : Relatio magistri Dauid comitis Zoliensis. Hártyán, hátlapján nagy pecsét töredékével. Dl. 69.306. Kubinyi cs. kővári lt. 113 Febr. 27. Visegrád. Zs. Baranya megyéhez. Tartson vizsgálatot Bátmonostori László panaszára, amely szerint egyik majsai jobbágyától a pécsváradi apát gabonát, bort, üres hordókat s kendert összesen száz aranyfrt értékben elvett. Zichy V. 166. (A 226. sz. okl.-ből.) 114 Febr. 27. Róma. IX. Bonifác pápa a lőcsei plébániatemplomot felkeresőknek az assisi Portiuncula-egyházéhöz hasonló búcsút engedélyez, felhatalmazva a plébánost hat időszaki gyóntató alkalmazására. Mon. Vat. 1/4. 172., kiv. 115 Febr. 28. Visegrád. Szécsényi Frank országbíró elhalasztja Gunyafiakéri Vesszős perét, akinek gunyakéri jobbágyokat kell előállítania. Zichy V. 152. (Dl. 78.337.) 116 Febr. 28. (sab. p. Mathie) A vasvári káptalan előtt Kapolna-i Márton fia Benedek mester a maga, atyja, továbbá unokatestvérei : Mihály veszprémi püspök, Ábrahám Papuch-i prépost, Kapolna-i István fia György mester és Péter fia János nevében a zálogösszeg átvétele ellenében visszaadja Kuchk-i Tamás fiainak : Farkas (dictus) Péternek, Istvánnak és Farkasiusnak a Somlio nevű birtokon levő részüket, amelyet azok nekik és unokatestvérüknek : néhai Mihály diáknak 54 aranyfrtért zálogosítottak el. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 42.730. in Febr. 29. (Nonis, nostra in ecclesia cathedrali s. Anselmi, die ult. Febr.) A nonai káptalan előtt Arbensis civitas két megbízottja febr. 11. felhatalmazásuk (68. sz.), terre et insule Pagi ugyancsak két megbízottja pedig jan. 18. felhatalmazásuk (31. sz.) alapján egyezséget kötnek. Megállapodásuk szerint, mivel attól fogva, hogy Pagenses timore potentie Iadrensis destituerunt Pagum, egészen a mai napig gyakran történtek Arbensibus et eorum insulanis et districtualibus fúrta, dampna, prede sive robarie, amit azok hasonlóan viszonoztak, a kárt szenvedett fél panaszára pedig bírósága ad libitum elmarasztalta az ellenfélt, a kárvallottnak ezentúl a vádlott bírósága előtt kell fellépnie keresetével, ahol elégtételt fog kapni. Si (resp)onderit actor legitimé pro uno in quatuor secundum pacta sive sententiam ducalem. Az ítélet ellen fellebbezéssel lehet élni. Ha a menekülés idején vagy akár később aliqua persona de Pago értékeit vagy állatjait átadta megőrzés végett egy Arbensis-nek vagy viszont és állítását két vagy több tanúval igazolni tudja, a bíróság a javak visszaadását vagy becslés szerinti megtérítését köteles elrendelni. Minthogy azonban ambaxiatores Pagenses szerint ártatlan embereket is kölcsönösen feljelentettek az előbbi kártételek címén s ezek nem mernek átadott javaik felkutatása céljából a másik városba menni, hogy a vádlott bírósága elé terjesszék panaszaikat, ezentúl mindenki, bármivel is vádolták, szabadon mehet panaszának a megtételére de Pago in civitatem Arbi vagy viszont. A visszaélések kiküszöbölése céljából comes Arbi köteles in Pago és annak districtusában 50 sacramentalis-t kijelölni, nemeseket és ignobilis-okat egyaránt, akik sindici Arbenses és saját regimen-jük előtt esküvel fogadják, hogy semmiféle kárt nem fognak okozni Arbensibus, sem eorum districtualibus sive subditis és ilyenhez nem is járulnak hozzá, hanem amint tudomásukra jut, hogy alicui vei aliquibus in insula et districtu Arbensi de animalibus vei aliisrebus valaki ilyesmire készül, azt azonnal jelentik a saját