Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

3658 Febr. 17. (in Wyssegrad, XXXVI. die oct. epiph.) Zs. ítéletlevele. Vízkereszt nyolcadán (jan. 13.), amidőn unacum prelatis, baronibus pluribusque regni nostri proceribus ítélkezett, Zenthdomonkus-i Chele fia János fia Miklós panaszt tett, hogy Konia bán fia Simon ajtónállómester és ZenthElsebeth-i Gáspár és Boldizsár, bár — mint 1404 júl. 29. oklevelével (3327. sz.) igazolta — kegyelmet nyert, vonakodnak visszaadni Warazo-i, Zenthdomonkus-i és Hydegkuth-i birtokrészeit. A jelenlevő alperesek elutasító állásfoglalásukat azzal indokolták, hogy a birtokrészek őket királyi adomány alapján illetik meg, bizonyítékul pedig felmutatták 1403 nov. 5. és 6. okleveleit (2723. és 2740. sz.). Mivel huius regni antiqua consuetudine quilibet homo talis, qui a regia maiestate per modum nove collationis aliquod ius possessionarium pro se impetrando optinuerit, se infra unius anni integri revolutionem in domínium huiusmodi impetrati et optenti iuris legittime statuifacere débet, alioquin prescripta nova regalis provisio pro ipso impétrante facta cassata statim haberetur et inanis, felszólította az alpereseket iktatóleveleik előterjesztésére. A ZenthElsebeth-iek ekkor az egri káptalan oklevelével igazolták, hogy 1404 nov. 25. beiktattatták magukat, Simon mester azonban ily bizonyságlevelet nem tudott felmutatni. Eszerint a ZenthElsebeth-iek csak egy esztendő elmúltával tévén eleget kötelességüknek, iktatásuk eo, quod contra regni nostri consuetudinem facta fuisset, quoad retentionem predictarum portionum possessionariarum annotati Nicolai nullius vigoris et virtutis, ymo frustra existere, Simon mester pedig teljesen elmulasztván azt, nobis et eisdem prelatis, baronibus proceribusque regni nostri nobis in examine ipsius cause adherentibus et super hiis diutius deliberantibus perspicue apparebat, hogy a birtokrészek joggal háramlottak ad manus regias, következőleg a felperes, miután kegyelmet nyert tőle, visszakövetelheti azokat. Bírótársaival együtt érvényteleníti tehát adományozását a reá vonatkozó oklevelekkel együtt s a birtokrészeket valamennyi tartozékukkal visszaítéli a felperesnek. Hártyán, a szöveg alatt pecsét nyomával, hátlapján alul : XVI. flor. Jászói konvent orsz. lt. Append. vetust. docum. fasc. 5. nr. 4. (F.) — Herpay 29., reg. 3659 Febr. 17. Wartperger Rüger elismeri, hogy München várostól az adójának terhére Ernő és Vilmos bajor hercegek által kiutalt összegből 50 új magyar frtot átvett. Reg. Boica XI. 359. 3660 Febr. 18. (in Visegrád, III. die ferie II. a. kat. Petri) Zs. a körösmegyei Mendzenth-i Márton fia Tamást a prelátusok tanácsából a hűtlenség bűnétől mentesnek és ártatlannak nyilvánítja a szlavóniai nemesek hűségének vagy hűtlenségének megvizsgálására cum plena regia auctoritate élőszóval kiküldött Eberhard zágrábi püspök, Marowth-i János macsói, Gordowa-i László és Ezdege-i Pál dalmát—horvát—sziavon bánok és Ders Márton akkori alnádor, most királyi étekfogómester oklevele értelmében, amelyet Visegrad-on Szt. Péter székeünnep előtti hétfőn (febr. 16.), amidőn a prelátusokkal, bárókkal, előkelőkkel és nemesekkel bíráskodott, mutatott fel előtte s amely szerint, mint öt pecsétjével együtt megvizsgálva megállapította, Mendzenth-i nem követett el ellene és a szentkorona ellen hűtlenséget. Egyszersmind elrendeli, hogy oklevelét úgy kell tekinteni, mintha szórói-szóra átírná a püspök és a négy báró bizonyságlevelét s ezzel, elveszítése esetén, teljesen egyenlőértékű. Hártyán, a szöveg alatt pecsét nyomával. Esterházy cs. galántai lt. Fasc. 27. nr. 98. O. L. Fkgy. 3661 Febr. 18. (in Wysegrad, f. IV. a. kath. Petri) Zs., bár Gwth-i Pál és testvére : Boldizsár akadályoztatásuk miatt egy éven belül, prout de regni nostri consuetudine tartoztak volna, nem tudták magukat beiktattatni Zalok-i István