Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

utódok nélkül halt el, királyi adományból Posoga-ihoz és Nemewd-ihez kerültek a 300 florenus parvus megfizetésének kötelezettségével. Papíron, hátlapján közép pecsét töredékével. Dl. 84.322. Lónyay cs. lt. — Századok 1873. 622., említés. 3039 Márc. 12. T rndel Albert 600 új magyar aranyfrtért birtokokat ad el a rothi bencés monostornak. Reg. Boica XI. 338. — Mon. Boica II. 56., reg. 3040 Márc. 13. Késmárk. Zs. káplánja, Alcsebi Miklós gömöri főesperes kápolnaispán szolgálataiért, amelyeket római követségei, majd az elmúlt zavarok idején teljesített, amidőn János esztergomi érsektől börtönbüntetést is szenvedett, neki és rokonainak adja a Debrői Istvánhoz és Losonci Zsigmondhoz csatlakozott Lukaházaiak, Alcsebiek és Felcsebi János ung- és zemplénmegyei birtokait. Tud. Gyűjt. 1835.1. 77. (A 4535. sz. okl.-ből.) 3041 Márc. 13. (Ín Késmárk, II. die Gregorii) Zs. Remethe-i Heem fia Péter fia István mesterhez. Quia ad extirpandam rebellionem Thome pridem episcopi Agriensis et Stephani de Debrew ipsorumque complicum iam satisdiu in nostri contemptum culminis in partibus nostris Transilvanis pululantem pro perpétua regni nostri reformatione fidèles nostros magnificos viros Iohannem de Maroth banum nostrum Machouiensem et Petrum de Peren pridem comitem Siculorum nostrorum tanquam fidèles nostros propugnatores et totius reipublice nostri in persona reformatores una vobiscum deputavimus, quos cum banderio nostro proprio duximus destinandos, velük együtt maga is azonnal szálljon szembe a hűtlenekkel, hogy törekvéseiket semmivé lehessen tenni. Gazdag jutalomban fogja őket részesíteni, ha azonban qiiem ex vobis tepidum reperimus in premissis, hune rebellibus sacre corone potius quam nobis adherere velle cognossceremus, contra quem tandem sicuti contra nostros emulos merito nos procedere opporteret. Papíron, zárlatán titkos pecsét nyomával. Dl. 56.476. Kállay cs. lt. (F). 3042 Márc. 13. Késmárk. Zs. Kállai Miklóshoz. Tamás egri püspök és Debrői István erdélyi lázadásának leverésére csatlakozzék Maróti János macsói bánhoz és Perényi Péter volt székelyispánhoz, akiket a királyi bandériummal küldött oda. Katona XI. 609. — Fejér X/4.292.hiányosan, X/4. .316. és 817. (Pécsi püspöki könyvtár. 0. L. Filmtár.) — Fejér X/4. 425., reg. 1405. évi kelettel. — Kurz : Magazin II. 468., részlet. — Székely Okit. I. 96. — Z. - W. III. 306. Az oklevélben az évszám nincs feltüntetve. 3043 Márc. 13. (f. V. a. Iudica) A garamszentbenedeki konvent előtt Chthnek-i László honti főesperes, esztergomi kanonok és testvérei : Miklós, János tiltakoznak az ellen, hogy Pelseuch-i László fia magnus János, István fia Ferenc és Bwbek (dictus) György fia Detre testvéreikkel együtt, továbbá Chethnek-i Kwy Miklós fia Akws fia Mihály nagyobb részt tartanak kezükben Chethnek-i Benedek magtalanul elhalt fiai : Péter és János birtokaiból, mint amekkora megilletné őket, ugyanezeknek Kwuy nevű vára pedig teljesen az övék. Hártyán, zárlatán pecsét nyomával. Dl. 8946. 3044 Márc. 13. Róma. IX. Bonifác pápa biztosítja a garigi pálosokat, hogy a saját vagy mások jobbágyaival telepített szőlőikből a kilenceden kívül tizedet is szedhetnek. Farlati V. 454. — Mon. Vat. 1/4. 597., kiv. — Levt. Közi. 1932. 92., reg. (Dl. 35.314.) 3045 Márc. 13. Velence utasítja követét, hogy kereskedői számára eszközöljön ki a bosnyák királytól szabad közlekedést biztosító oklevelet, mivel a dalmáciai Almissa nem alkalmas az árucsere lebonyolítására. Ljubic V. 36., kiv. — Fermendzin 71., reg. 3046 Márc. 14. Késmárk. Zs. a tűzvésztől sújtott késmárkiak censusát és collectaját 1405-től kezdődően 12 évre elengedi s elrendeli, hogy az első hat év adóját az erődítmények rendbehozatalára kell fordítaniuk. Wagner I. 49. — Katona XI. 607. — Fejér X/4. 285. 3047 Márc. 14. Ragusa Osztója bosnyák királyhoz. Az elfoglalt területet, Zs. döntése alapján, adja vissza és kössön békét. Pucic I, 52. — Fermendzin 71., reg.