Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

céljából, kikötik azonban, hogy a béke helyreálltával el kell távozniok, közben pedig jogaikban nem háborgathatják őket. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 58.796. Forgách cs. lt. (F.) 2367 Ápr. 13. Ragusa előtt Franchus Thome de Viciano kötelezi magát, hogy Konstantinápolyba megy a boszniai előkelők felkutatására. Jorga II. 89., reg. (Ragusa lt.) 2368 Ápr. 14. Ragusa utasítja követét, hogy Hervoját kérje fel a bosnyák királynak a városba kísérésére. Jorga II. 90., reg. (Ragusa lt.) 2369 Ápr. 14. Olmütz. Jodok morva őrgróf fegyverszünetet köt Zs.-al és Vilmos, Albert osztrák hercegekkel. Kurz : Albrecht IV. I. 230. (Bécsi állami lt.) — Fejér X/4. 223. — Codex dipl. Mor. XIII. 264. — Lichnowsky V. 546. sz., reg. — Deutsche Reichstagsakten V. 425., reg.2370 Ápr. 16. Heidelberg. Ruprecht római király és fia, Lajos palotagróf elzálogosítják 1600 magyar aranyfrtért és 1500 rajnai írtért Hohenfels várat, amely egyebek közt évente 160 magyar aranyfrtot és száz rajnai frtot jövedelmez, fteg. d. Pfalzgrafen II. 2905. sz. 2371 Ápr. 16. Freyberg Eberhart lovag visszaad Lajos bajor hercegnek egy 3232 magyar és cseh írtról szóló adóslevelet. Reg. Boica XI. 298. 2372 Ápr. 18. Ragusa utasítása Dulcignoba küldött követeihez. Fejezzék ki az özvegy előtt Balsa György halála alkalmával a város részvétét és tegyék szóvá a vámsérelmet. Albánia II. 217. (Ragusa lt.) — Jorga II. 90., kiv. 2373 Ápr. 18. Róma. IX. Bonifác pápa András spalatoi érseket a samariai püspökség élére áthelyezve helyébe Aragóniái Pelegrinus ferencest nevezi ki érsekké. Mon. Vat. 1/4. 516., kiv. — Eubel VII. 166., kiv. 2374 Ápr. 19. Uo. Ua. a soproni főesperességet Imre győri kanonoknak és oltárigazgatónak adja. Mon. Vat. 1/4. 517., kiv. 2375 Ápr. 20. Velence megengedi a ragusaiaknak, hogy használhassák hajóit kereskedelmi útjaikon, amelyeket László király gályái veszélyeztetnek. Ljubic IV. 476., kiv. 2376 Ápr. 20. Ua. elhatározza, hogy nem akadályozza gabonának Dulcignoba szállítását, bár ott Balsa György alattvalói ragusai kereskedőnek szokták azt eladni. Ljubic V. 6. — Albánia II. 218., kiv. 2377 Ápr. 21. Ua. megtagadja, hogy a burgundi hercegnek megfizesse a 7000 arany adó három évi részleteit, amelyeket Zs. Dinus Rapondinak átengedett. Tört. Tár 1888. 466., reg. (Velencei állami lt.) — Óváry I. 62., reg. 2378 Ápr. 22. (in Vthuen, VIII. die pasce) Nicolaus de Marchaly wayuoda Transsiluanus etc. nobili viro magistro Sebastiano de Gachalkery comiti camararum salium regalium ac in camara Vyzakna vices suas gerenti uterque Nicolaus wayuode Transsiluani ac comités de Zolnok. Debrenthe-i Péter fia István és Omor-i Chelnewk György mestereknek vagy e levelet felmutató embereiknek adjanak ki pro solariis per prelatos et barones nobis petentibus eisdem dispositis a Vyzakna-i kamarán száz új dénárral számított ezer frt értékű sót ad rationem regiam présentes pro vestra expeditoria reservando. Papíron, a szöveg alatt rányomott pecséttel. DI. 53.197. Kállay cs. lt. — Ortvay : Temes 330., említés. 2379 Ápr. 22. Ötvény. Marcali Miklós erdélyi vajda Gacsálkéri Sebestyén sókamaraispánhoz és Iippai helyetteséhez. A prelátusok és bárók utasítása alapján Debrentei Istvánnak és Omori Cselnök Györgynek salarium gyanánt adjanak ezer frt értékű sót. Ortvay : Temes 330. (Dl. 53.205. Kállay cs. lt.) 2380 Ápr. 22. (in Vthuyn, VIII. die passée) Marchaly-i Miklós erdélyi vajda a Wyzakana-i sókamaráshoz. Debrenthe-i Péter fia Istvánnak és Omor-i Cheulnuk Györgynek másokat megelőzve adja ki a salariumuk gyanánt kiutalt sót, amelynek mennyiségét nyugtájául szolgáló oklevelük tünteti fel. Papíron, zárlatán zöld pecsét nyomával. Az oklevél az évszámot nem tünteti fel. Dl; 48.222.