Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

hogy fogott bírák ítélete alapján így egyeztek meg : Nogtrochan, Kistrochan birtokok, Orsolch birtok fele, Kohan birtok kétharmada, a Kohan birtokon levő Tolyonrethe rét fele és Remethe birtok fele a Trochan-i nemeseké, Orsolch és Remethe birtokok, Tolyonrethe rét fele s Kohan birtok harmada a Calno-i nemeseké ; ha Cherosina idegen kézen levő birtokot közös költségükön vissza tudják szerezni, akkor az a Calno-i nemeseké lesz, egyéb birtokukat, visszaszerzésük után, két egyenlő részre fogják osztani. Hártyán, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 8690. 1570 Ápr. 12. Visegrád. Bebek Detre nádor elhalasztja a fehérvári káptalan perét. Zichy V. 287. (Dl. 78.490.) 1571 Ápr. 12. Uo. Ua. előtt Bekcsei Vencel egyezséget köt hozomány és nászajándék miatt indított perében. Tört. Tár 1889. 735., reg. (Erdélyi Múzeum lt.) 1572 Ápr. 13. (in Vissegrad, XXXVII. die oct. medii quadr.) Pelseulch-i Bebek Detre nádor ítéletlevele. Máté magister cruciferorum de Calidis aquis az esztergomi és budai káptalanok, valamint Esztergom megye okleveleivel igazolta, hogy Baztheh-i Mihály fia Miklós 1401 jan. 26. cinkosaival Zenthmiclosmanyaia nevű birtokára rontva ottani jobbágyait gyalázta, halállal fenyegette és a birtokról elűzte, majd gyertyaszentelőkor (febr. 2.) ugyanoda elküldve 12 névszerint felsorolt Zenthmartonmanyaia-i jobbágyát — köztük Cheh (dictus) Pétert, Joseph fia Istvánt, Kezew-i Lászlót, György szabót, Tóth Miklóst, Madaraz Antalt —, a birtokot elpusztíttatta, felprédáltatta, a jobbágyok házainak vagy épületeinek ajtait leszedette és elvitette. Az alperes ártatlanságát hangoztatta és kijelentette, hogy kész az ügyet Esztergom megye nemeseinek közös tanúvallomása alá bocsátani, jobbágyaival pedig, kivéve Joseph fia Istvánt és György szabót, akik sohasem voltak az övéi, elégtételt adatni. Mivel a felperes az ajánlatot nem fogadta el, unacum regni nobilibus nobiscum in sede nostra iudiciaria existentibus kötelezi az alperest, hogy pünkösd nyolcadán (máj. 21.) a budai káptalan előtt huszonötöd magával tegye le az ártatlanságát bizonyító esküt, majd saját személyében esküdjék meg, hogy a két jobbágy sohasem volt az övé, utána Zenthmartonmanyaia faluban a budai káptalan kiküldöttjének jelenlétében jobbágyai részéről hozzon ítéletet s végül minderről a budai káptalan Keresztelő Szt. János születésének nyolcadára (júl. 1.) tegyen jelentést. Papíron, zárlatán pecsét töredékével. Batthyány cs. lt. Gaiger nr. 5. 1573 Ápr. 14. Visegrád. Szécsényi Frank országbíró a pécsi káptalanhoz. Állapítsa meg a Bátmonostora és Szeremlyén (Bodrog m.) közti határt. Zichy V. 287. (DI. 78.491.) 1574 Ápr. 14. A zárai Szt. Chrysogonus-monostor három aranyért földet ad bérbe. Starine 1887. 118., reg. (A monostor lt.) 1575 Ápr. 15. (in Vissegrad, XXXIX. die oct. medii quadr.) Zecheen-i Frank országbíró a pécsi káptalanhoz. Bubek Imre országbíró 1388. fej- és jószágvesztésre ítélte Zeredahel-i Ders fia Miklós fia Pál ellenében Rupul-i Tamás mester fiait : Jánost és Istvánt, Bakow fia Jánost, Mere-i Loránd fia Lászlót, Jutha-i László fia Miklóst, javaikat kétharmad részben a maga, egyharmad részben a felperes javára foglalván le, ezek azonban fizetési kötelezettségüknek, mint a felperes 1397 Szt. György nyolcadán (máj. 1.) előadta, nem tettek eleget. Bár Paztoh-i János országbíró a felperes panaszára megidéztette az alpereseket Rupul-on, Mere-n, Jwtha-n, Bakow fia Jánost pedig officiolatusa helyén, Zenthpal faluban, tárgyalásra csak most böjtközép nyolcadán (márc. 8.) került sor, amikorra a per simulcum duabus partibus iudiciorum sex marcarum duplatis cum dupplo et duorum florenorum ac viginti grossorum similiter duplatis nobis