Mályusz Elemér: Zsigmondkori oklevéltár II. (1400–1410) : Első rész (1400–1406) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 3. Budapest, 1956)

in medio eiusdem curie existens képezi a határt. Az Athyas-iaknak jutott részen in curia lévő épületeket az Erdeuheg-iek tartoznak a maguk részére átvinni. Papíron, hátlapján pecsét nyomával. Dl. 8679. 1306 Nov. 15. (in Vissegrad, XXXIV. die VIII. diei oct. Mychaelis) Zs. ítéletlevele. 1398 Szt. Jakab nyolcadának 27. napján (aug. 27.), amidőn unacum regni nostri nobilibus ítélkezett, Kusal-i Jakch fia György tárnokmester bemutatta Bubek Detre nádor oklevelét, amely szerint Bihar és Kraszna megyék prope Varadinum 1397. a szentkereszt felmagasztaltatása utáni hétfőn (szept. 17.) tartott közgyűlésének 18. napján (okt. 4.) Kraszna megye alispánjai, szolgabírái és iuratus assessor-ai eskü alatt bizonyították, hogy Balyok-i Zenas (dicti) Péter és György, László fiai : Dénes és László elfoglalták, majd Zarhegh nevű birtokukhoz csatolták Olahdeda nevű zálogos birtokának egy részét, a jobbágyokat pedig elkergették onnan és kérte, hogy az alpereseket idézze meg speciális jelenléte elé. Az idézést először in possessione Volahaly Zaldobag, majd Zaruad birtokon foganatosíttatta s miután 1399 Szt. György nyolcadán (máj. 1.) a tárgyalást hadjárat miatt elhalasztotta, majd György, Dénes és László alperesek ügyében külön ítéletet hozott, Zenas (dictus) Pétert harmadszor Sammal nevű birtokán, végül 1400 Iudica előtti szombaton (ápr. 3.) Zyla birtokon, a következő kedden (ápr. 6.) Nagfalu birtokon, csütörtökön (ápr. 8.) pedig Kaloztelek birtokon in tribus videlicet foris conprovincialibus diebus et locis in prescriptis celebrari consuetis megidéztette Szt. György nyolcadára (máj. 1.). Innen a pert ratione expeditionis nostre exercitualis Keresztelő Szt. János születése nyolcadára (júl. 1.), majd az alperes kérésére Szt. Mihály nyolcadára (okt. 6.) halasztotta. Az alperes ekkor ártatlanságát hangoztatta, mivel azonban a nádor bizonyságlevele szerint a hatalmaskodást elkövette és így a bizonyító eskü inkább a tárnokmestert illeti meg, ezt utasította, hogy ötvened magával tegye le a váradi káptalan előtt. Mivel a tárnokmester, mint a káptalan oklevelével igazolta, teljesítette rendelkezését, unacum regni nostri nobilibus pro faciendo causantibus iudicio moderativo in sede nostra iudiciaria sedentibus az alperest, aki a tárgyalásról bűnének nyilvános bizonyítékául ismét távol maradt, in facto potentie elmarasztalja s fej- és jószágvesztésre ítéli, birtokait és javait kétharmad részben a saját, egyharmad részben a felperes javára foglalván le. Az oklevelet, mivel János esztergomi érsek kancellár a királyi pecsétekkel távol van, ennek pecsétjével erősítteti meg. Hártyán, hátlapján valószínűleg az egri káptalan utólag felerősített, XVIII. századi papírfelzetes pecsétjével. Dl. 90.806. 1307 Nov. 15. Aribaistaler Mihály elzálogosítja (mosonmegyei) jeulsi negyedtelkét Isserlein brucki zsidónak három bécsi dénárfontért. Magyar-zsidó okit. I. 115. (Dl. 42.773.) 13C8 Nov. 21. Róma. IX. Bonifác pápa Szentkereszti István zágrábi egyházmegyei cleri» cusnak zágrábi kanonokságot ad. Mon. Vat. 1/4. 391., kiv. 1309 Nov. 23. A csornai konvent előtt a pannonhalmi monostor eltiltja Zs.-t három nyitramegyei birtoka eladományozásától. Pannonh, rendt. II. 612. (Pannonhalmi lt.) 1310 Nov. 25. (IX. die ferie V. a. Elizabet) A váci káptalan Pelsewch-i Bubek Detre nádor 1401 nov. 16. utasítására Wereb-i György fia Péter mester Wereb nevű birtokát meghatárolja. A határ kelet felől in quadam Berch kezdődik három jelnél, amelyektől keletre a Terenne-i nemesek Crako nevű földje, északra Kereztwr falu, amely az esztergomi érseké, délre pedig Wereb falu terül el, a Berch-en keresztül felmegy a Kechkeshege nevű nagy hegyre, amelynek