Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)
1379 április 16 — 1379 április 18 283 Pápa piacán, szokatlan vásárvám (ad solutionem tributi inconsueti) fizetésére kényszeríti, noha ők, ezen a címen, emberemlékezetet meghaladó idő óta mansiónkint és évenkint 1 Gymolt-i mérő zabot (metretam avene cum mensura. .. ville Gymolt consueta) tartoznak a mindenkori pápai plébánosnak fizetni. Megtudta azt is, hogy János plébános a káptalan egy fürdősét (balneatorem), aki sok holmival (cum quíbusdam rerum quantitate) Veszprémből megszökött, ismételt kérésére sem akarja kiadni. Papíron, hátán pecsét nyomával. — Vk. m. lt. Gyimót 12. 727. 1379. ápr. 16. e. 1 (in Wyssegrad, f. V. p. f...) Szepesi Jakab országbíró meghagyja a fehérvári káptalannak, küldje ki emberét, hogy kíséretében a parancslevelében felsorolt királyi emberek valamelyike megállapítsa a veszprémi káptalan Leanf alu nevű veszprémmegyei birtoka határait. A fehérvári káptalan 1379. ápr. 16. u. kelt csonka jelentésében. — Vk. m. lt. Leányfalu 3. 728. 1379. ápr. 16. u 2 . (.. ./sab. a. oct. passce.) A fehérvári káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy bizonysága jelenlétében Fayz-i Beke fia László körülhatárolta a veszprémi káptalan Leanf alu nevű veszprémmegyei birtokát. Csonka, vízfoltos papíron, zárlatán pecsét nyomával. — Vk. m. lt. Leányfalu 3. 729. 1379 ápr. 18. u. (.. ./f. II. p. oct. passce.) A fehérvári káptalan jelenti I. Lajos királynak, hogy ápr. 18-án, amikor Jutas-i András fia Dénes a fehérvári káptalan clericusának, Péternek a bizonysága mellett a veszprémi káptalan veszprémmegyei Berchen nevű birtokát visszafoglalta és az egyház részére iktatni akarta, Petych fia László tiltakozott, ezért, máj. l-re, a király elé idézte. 3 Bubek Imre országbíró 1388. nov. 4-i ítéletlevelében tartalmilag átírva. — Vk. m. lt. Berchen 9. 1 A határjárás ápr. 16-án (sab. a. oct. passce) történt. 2 A határjárás ápr. 16-án (sab. a. oct. passce.) történt. 3 Az 1379-ben megindított per, miután a veszprémi káptalan a birtokot még két ízben (1388.) visszafoglalta, az 1388. nov. 4-i záróítélettel fejeződött be. (Ld. az előbb említett ítéletlevelet). Az országbíró a 3 birtokvisszafoglalás, I. László 1082-i oklevele (Krit. jegyz. 21.) és az 1372. dec. 13-i eltiltás alapján a káptalannak ítélte meg a birtokot a rajta lévő 2 malommal együtt.
