Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)
szőlőhegyüket 1371. táján erőszakkal elfoglalta, a területükön bor-kilencedet szedetett, és még más erőszakos cselekedeteket követett el. Akáptalan Pechul-i birtokjogának a bizonyítására, ügyvédje : Miklós mester az 1375. jan. 13-i tárgyaláson 4 oklevelet nyújtott be : 1. I. László király 1082-i conscrip'iója 1 a veszprémi egyház birtokairól a fehérvári káptalan 1350-i átírásában 2 , mely szerint az egyháznak többek között Pechei faluban van 2 ekealja földje, 17 szőlője, 7 jobbágya, 5 szolgája, 2 kovácsa, 3 cubiculariusa, rétje és a falubeliekkel közösen (communiter) használt erdeje. 2. A fehérvári káptalan 1251-i oklevele arról, hogy a néhai Ocuz bán fia Gurko a Balaton mellett fekvő zalamegyei Pechei nevű birtokát, 22 libertinusszal, szőlőkkel, erdőkkel, rétekkel és más tartozékaival, rokonai és a határos birtokosok hozzájárulásával, a veszprémi prépostnak és káptalanjának 55 ezüst márkáért eladta. 3 3. II. András 1222. A veszprémi káptalannak a Pechei nevű birtokon 4 mansiót, földdel és szöllőkkel adományoz. 4 4. II. András 1222. Nagy-Pechel-en (in villa Pechei maiori) 6 mansiót ad a veszprémi egyháznak. 5 Az alperes ügyvédje, Malunsar-i Balázs litteratus a vádra kijelentette, hogy Benedek mester nem követett el hatalmaskodást, amikor királyi parancsra, a király (birtok-)joga alá tartozó (Pechei közelében) Zabadheg-en, (más néven Nadasdheg-en) lévő szöllők után a király részére a borkilencedet behajtotta, állítását pedig I. Lajos király 1371. aug. 25-i, Benedek mester részére kiállított megbízólevelével és László opuliai herceg, nádor, 1372. júl. 26. u. kelt, s Zala megye hatóságának arról szóló bizonyságtételét tartalmazó oklevelével, hogy Nadasdhege a királyi joghoz tartozik, — támasztotta alá. Az országbíró, mivel Benedek mester ügyvédje oklevelével azt kívánta bizonyítani, hogy Zabadhege királyi jogú terület és Benedek mester csak a király megbízásából járt el, azt azonban, hogy az egyház Pechel-t régtőlfogva háborítatlanul birtokolja, amit ügyvédje 4 oklevéllel is bizonyított, nem cáfolta meg ; ezenfelül az alperes nemcsak kilencedet, hanem ötödrészt is szedetett a Zabadheg-i borok után, — a prelátusok, bárók és nemesek tanácsát meghallgatva, a 4 privilégiumában szereplő Pechel-i birtokrészeket a veszprémi egyháznak, az esetleges maradékot pedig Benedek mester kezén hagyva, a királynak ítéli meg. Sorozatos halasztás folytán a per 1378. máj. 1-én került újból tárgyalásra, amikor a káptalan képviselője, Miklós mester kanonok és Benedek mester ügyvédje, Balázs litteratus elhozták a fehérvári káptalannak az országbíró 1375. jan. 13-i döntése sikertelen végrehajtásáról szóló (márc. 9. u.-i) jelentését, az előbbi pedig, az egyház birtokjogának hatékonyabb igazolására, pótlólag benyújtotta Konth Miklós nádor 1358. júl. 28-i ítéletlevelét, melyben a Pechul birtokon szöllőtulajdonos népeket (populi) a hegy vámnak a káptalannak való fizetésére kötelezi, mire az országbíró ezúttal az 1251-ben vásárolt 22 mansio és tartozékai ügyét (mivel a káptalan annak zavartalan birtokában van) a vitából kirekesztve, meghagyja a fehérvári káptalannak, küldje ki mind a két fél részére bizonyságait, hogy kíséretükben a megnevezett királyi emberek közül ketten, Pechul birtokon, a szomszédok, határos birtokosok s a felek vagy képviselőik jelenlétében, 1378. szept. 15-én, a káptalan ügyvédjének az útmutatása szerint az egyház részére királyi mértékkel kihasítsa 1 Krit. jegyz. 21. (Hamis.) 2 Hazai okmt. IV. 172. 3 Fejér IV/2. 119. *Krit. jegyz. 383. 6 U. o. 386. (Hamis.)
