Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)

mellett Gan-i György fiát: Petych-et a királytól adományul kapott Kouachy birtok tulajdonába be akarta iktatni, György Berenhida-i plébános a veszprémi káptalan nevében tiltakozott azért, nehogy Berchen nevű s egykor a Premorton-i birtokához tartozó prediumát és ottan lévő 2 malmát, minthogy a Kouachy birtoknak a közvetlen szomszédságában fekszik, az adományozott birtokhoz csatolva, Petych részére iktassák. Bubek Imre országbíró 1388. nov. 4-i ítéletlevelében tartalmilag átírva. — Vk. m. lt. Berchen 9. 684. 1373. jan. 28. (in Wyssegrad, XVI. oct. epiph.) Imre nádor ítéletlevelébe foglalja és megerősíti László veszprémi püspök, királyi alkancellár és Bykche-i Vörös (rufus) Mihály mester fia: Miklós (egy Bykche-i birtokrészért folytatott perükben létrejött) egyességet. — Mihály mester fiai 1369. júl. 27-én azzal a panasszal járultak I. Lajos király elé, hogy Iyászló veszprémi püspök és királyi alkancellár interdictummal sújtotta őket, övéiket és jobbágyaikat azért, mert, mint a püspök állítja, a Bykche-i birtokuk szomszédságában lévő s vele összefüggő püspöki föld használatáért nem fizetik a szokásos kepét (capetias frugum), s kijelentették, hogy valóban nem teszik, de csak azért, mert nem élveznek semmiféle püspöki földet. A per a nádor elé kerül. Mihály mester fiai megismétlik panaszukat, a püspök pedig azt állítja, hogy földjét használják, de kepét nem fizetnek, ezért az interdictum — s kijelenti, hogy elődei a kérdéses föld után mindig kaptak kepéket. A nádor (1367. júl. 27. és aug. 22. között) köztanúvallatást (communis inquisitio) rendel el, melyet 1369. aug. 22-én tartanak meg. A budai káptalan (1369. aug. 22. és szept. 10. k.) jelentése szerint a püspök javára 17 szomszédbirtokos vallott, Miklós és János ellenben sem királyi, sem káptalani embert nem hozott és tanúkról sem gondoskodott, mivel pedig a szept. 10-i tárgyaláson sem jelentek meg, a nádor megbírságolja és nov. 25-ére megidézteti őket. (1369. okt. 7. — okt. 15.) Nov. 25-én a vitás föld elhatárolását és megbecsültetését rendeli el, ami az alperesek ellenkezése miatt, a fehérvári káptalan jelentése szerint 1370. márc. 6-án nem sikerül, azért a nádor (márc. 13-án) megbírságolja őket, és az eljárást megismételteti. A fehérvári káptalan jelentése szerint az újabb határjárás (az oklevélben részletesen) júl. 1-én történt meg, s a kiküldöttek a perelt földet, szemrevételezéssel, 3 ekealjnyira becsülték meg, értékének a megállapítását azonban, mivel rajta kőtemplom s egy kőből való és egy fa-harangtorony (campanilia) van, a nádorra bízták, aki e jelentés alapján 1370. nov. 18-án a perelt birtokot az épületekkel együtt 44 márkára becsülte, s a püspököt (személyét 10 nemesnek véve) 44-ed magával székesegyházában, teljes főpapi díszben, 1371. ápr. 22-én leteendő esküre bocsátotta azzal, hogy ha megesküszik, hogy a birtok mindig a veszprémi püspökségé volt, s most is az, az ő javára, ha pedig nem teszi le az esküt, akkor Mihály fia Miklós javára (János közben meghalt) iktatandó, s erről a budai káptalan jelentését 1371. máj. l-ére kéri. Különféle okok miatt azonban

1 1 Mihály fia: János u. i. meghalt, László nádor Ruscia ura (dominus) lett, s helyébe Imre lépett; László püspök meghalt, utóda pedig másik László lett.