Kumorovitz L. Bernát: Veszprémi regeszták (1301–1387) (Magyar Országos Levéltár kiadványai, II. Forráskiadványok 2. Budapest, 1953)
• 1359 április 8 — 1359 április 9 201 episcopi aliique ecclesiarum prelati et clerici ac ecclesiastice persone tam religiose, quam etiam seculares, necnon duces, marchiones, comites, barones, nobiles, milites et laici, communia civitatum, nniversitates opidorum, castrorum, villarum et aliorum locorum et alie singulares persone cuiusvis dioecesis et aliarum partium diversarum— occuparunt et occupari fecerunt castra, villás et alia loca, terras, domos, possessiones, iura et iurisdictiones, necnon fructus, census, redditus et proventus dicti episcopi et nonnulla alia bona mobilia et immobilia, spiritualia et temporalia...) vagy ilyenek bitorlóit támogatják, s minthogy minden ilyen ügyében nem fordulhat közvetlenül az apostoli szentszékhez, azért kérésére, a váradi püspököt, a péterváradi és pécsváradi apátokat (együttesen vagy egyenként), az oklevélben körülhatárolt (de a korábbi gyakorlathoz képest tágabb) joghatósággal 3 évre a püspökség jogvédelmével bízza meg, meghagyván nekik, hogy valahányszor a püspök személyesen vagy ügyvédje útján kéri, az ilyen támadókkal, jogbitorlókkal s ezek támogatóival szemben, bármilyen rangúak legyenek, bírói úton vagy bírói eljárás nélkül is, sújtsák őket egyházi fenyítékkel (censura ecclesiastica), s ha szükséges, ilyenkor világi karhatalmat is igénybe vehetnek. Vrricus pécsváradi apát 1359. dec. 13-i parancslevelében. — Vp. lt. Decimae episcopales 15. 506. 1359.,ápr. 8. (VI. Idus Apr.) I. Lajos király, mivel a zavaros időkben a veszprémi egyháznak a birtokait és jogait biztosító sok oklevele elveszett, figyelembe véve azt a kárt, ami ebből származhat, és nehogy emiatt tagjai a szemlélődésből kilépve aktív életre áttérni kényszerüljenek, a püspök kérésére, különös kegyképen, meghallgatván a főpapokat és a bárókat is elrendeli, hogy bárhol fekvő olyan ingatlan vagyona, amelyet 32 esztendő óta, azaz a törvényes elévülés határidejétől számítva jelenleg is birtokol, örök tulajdonjogon (in perpetuum.. .iure approprietario) való birtokainak tekintendők akkor is, ha véletlenül oklevéllel nem tudná igazolni, sőt időmultával sem kényszerítheti senki ilyenek felmutatására, (cum etenim quarumlibet possessionum triginta duorum annorum pacificos possessores approbata consuetudo regni nostri titulo legitimé prescriptionis eisdem admittat in perpetuum possidendas et huiusmodi possessiones ipsis in perpetuam hereditatem assumpsisse videantur 1 ). 507. 1359. ápr. 9. (f. III. a. dom. Ramispalmarum.) Az esztergomi káptalan I. Lajos király parancsára kiküldte Márton prebendarius-papot, s bizonysága mellett a király megbízottjának, Wruz-i Dosa rokonának : Lőrincnek, valamint László veszprémi püspök f amulusának I. Lajos király 1364. évi megerősítő záradékával. Hártyán, függőpecsét részére való bevágásokkal. — Vk. m. lt. Veszpr. eccl. et capit. 23. — Kihagyásokkal kiadta : Fejér IX/3. 679. Tartalmilag átírta Mária királynő 1385. okt. 21-i ítéletlevelében. Vp. lt. Keék 5. 1 V. ö. Tripartitnm I. Tit. 78.
